Kerelőszentpál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerelőszentpál (Sânpaul)
Sanpaul.JPG
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang község
Beosztott falvak Búzásbesenyő, Kerelő, Magyardellő, Mezőszentmargita
Polgármester Simon István
Irányítószám 547550
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 119475
Népesség
Népesség 1754 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 494
Község népessége 4233 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 46,53 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kerelőszentpál (Románia)
Kerelőszentpál
Kerelőszentpál
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 27′ 20″, k. h. 24° 21′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 20″, k. h. 24° 21′ 01″

Kerelőszentpál (románul Sânpaul, cigányul Sînpala) község Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosvásárhelytől 19 km-re délnyugatra a Maros bal partján a Kolozsvár-Marosvásárhely országút mellett fekszik. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kori település. Nevét 1332-ben Sanctus Paulus néven említik először.

A 16. században Alárdi Ferenc építtette várkastélyát. Itt volt 1575. július 19-én a kerelőszentpáli csata Báthory István és Bekes Gáspár serege között, mikor Báthory István megverte a Habsburgok által támogatott Bekes Gáspár hadait. A menekülők egy része Báthory csapatai elől a várkastélyba menekült aki azt elfoglalása után leromboltatta.

Báthory Istvánnak ez a győztes csata biztosította Erdély függetlenségét, és nyitotta meg az utat Báthory számára a lengyel királyi trón felé.

Ebben a csatában harcolt Balassi Bálint magyar költő is, Bekes Gáspár zsoldjában, de Báthory fogságába esett, és így jutott ki Lengyelországba.

1610-ben Haller István a régi lerombolt várkastély helyén új várkastélyt építtetett.

1704-ben a kurucok foglalták el. A harcok során elpusztult. 1760-ban a régi helyén újabb barokk kastélyt emeltek.

1910-ben 944, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány és román kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott.

1992-ben 1514 lakosából 656 cigány, 473 magyar, 385 román volt, közülük 869 római katolikus, 409 ortodox, 196 református, 35 görög katolikus.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Házak a faluban
A Haller-kastély romjai

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)