Dicsőszentmárton
| Dicsőszentmárton (Târnăveni, Sankt-Martin) | |||
 |
|||
| A hajdani megyeháza, ma műszaki kollégium | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Beosztott falvak | Bábahalma, Csüdőtelke, Őrhegy | ||
| Polgármester | Matei Alexandru Adrian | ||
| Körzethívószám | 0x65[1] | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 24 466 fő (2002)[2] +/- | ||
| Község népessége | 26 654 (2002)[3] | ||
| Magyar lakosság | 4611 | ||
| Népsűrűség | 430 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 60,39 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dicsőszentmárton
Pozíció Románia térképén
|
|||
| Dicsőszentmárton weboldala | |||
Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében. A Kis-Küküllő-mente központi települése, ipari központ, municipium, az egykori Kis-Küküllő vármegye székhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kis-Küküllő jobb partján fekszik, Marosvásárhelytől 33 km-re délnyugatra Medgyestől 20 km-re északra.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét a „Dicsőséges Szent Márton” tiszteletére emelt templomáról kapta. Mai román neve a Kis-Küküllő román Târnava Mică nevéből ered.
[szerkesztés] Története
Árpád-kori település. Nevét 1278-ban Tysheu Sent Martun néven említette először oklevél.
1322-ben és 1332-ben S. Martino, 1348-ban Tenthmartun, 1386-ban Dychewzenrmarton-nak írták.
Első ismert birtokosa 1278-ból ismert; ekkor Nagy Albert fiaié volt, akik a birtokot 50 M-ért eladták szerviensüknek Des fivérének Pálnak, ekkor határát is leiratták.
1390-ben Losonczi Dezsőfi László erdélyi vajda volt birtokosa.
1403-ban Zsigmond király mivel utolsó birtokosa Losonczi László fia János utód nélkül halt meg; a birtokot Kizdi Sándornak és fiainak adományozta, akik Nápolyi László lázadása idején mellette hűségesek maradtak.
A 15. században több bitokosa is volt, így a Szentléleki, Keszi, Somkeréki Erdélyi, Baládfi, Gerendi, Bánffy családok is.
Dicsőszentmárton 1466-ban már mezőváros, ez év január 2.-án az erdélyi nemesek itt tartották közgyűlésüket is. Később az egykori Küküllő vármegyének is székhelye volt.
1910-ben 4417 lakosából 3210 magyar, 957 román, 118 német volt.
A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye székhelye volt. 1992-ben 28 634 lakosából 20 054 román, 5966 magyar, 2368 cigány és 214 német volt.
Rohamos fejlődése a vasútnak, valamint a környékén feltárt földgáznak köszönhető. A Nitrogénművek 1916-tól üzemel, 1937-ben indul a fémfeldolgozó üzem, majd hőerőmű épül. A vegyi anyagok termelése a város környékét nagy mértékben szennyezi.
[szerkesztés] Látnivalók
- A városnak 13. századi eredetű, a 16. században átépített unitárius temploma van. Ugyancsak a főtéren áll a görög katolikus, a református, a római katolikus és az evangélikus templom is.
- A város fontosabb műemlékei a Pekry-kastély és a Béldi-ház.
- A főtéri kapitóliumi farkas a románság (kétes) latin eredetére utal.
[szerkesztés] Ismert emberek
- Bölöni László labdarúgó
- Demjén Attila festő
- Gyárfás Elemér jogász, közíró, politikus
- Katona Ádám irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, újságíró
- Király Károly, politikus
- Koródi József tanár, muzeológus, restaurátor.
- Ligeti György zeneszerző
- Maurer Gyula matematikus
- Sipos Domokos író
- Szabó György irodalomtörténész
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
