Mezőkölpény
| Mezőkölpény (Culpiu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Mezőcsávás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mezőcsávás |
| Irányítószám | 547143 |
| Körzethívószám | +40 x65[1] |
| SIRUTA-kód | 115995 |
| Népesség | |
| Népesség | 350 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 270 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 329 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 38′ 23″, k. h. 24° 25′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 23″, k. h. 24° 25′ 57″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkölpény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezőkölpény (románul Culpiu) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, az egykori Marosszék északnyugati szélén.
Fekvése[szerkesztés]
A falu Marosvásárhelytől 14 km-re északnyugatra, a Komlód völgyére nyíló völgykatlanban fekszik, és közigazgatásilag a 10 km-re keletre levő Mezőcsáváshoz tartozik. A DN15E főúton közelíthető meg.
Története[szerkesztés]
1332-ben Kulpen néven említik először. A település neve a kölpényektől, egy skandináv eredetű népcsoporttól ered, akiket katonai segédnépként telepített az országhatár védelmére Taksony vagy Géza fejedelem. Borsos-hegyen a fejedelmi időkben vár állott, a hagyomány szerint a „Vérpad” nevű helyen a várért folyó csata volt egykor. Egykor a Kuun családnak volt itt udvarháza, melyet 1912-ben lebontottak. 1910-ben 759 lakosából 468 magyar és 210 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 410 lakosából 283 magyar és 127 román volt. A 2002-es népszámláláskor 402 lakosa közül 275 fő (68,4%) magyar, 127 (31,6%) pedig román volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Református temploma a 15–16. században épült, valószínűleg egy román kori templom köveiből, a 16. század középétől a reformátusoké, 1708-ban átalakították, valószínűleg ekkor épült harangtornya. 1774-ben leégett, de 1778-ban újjáépítették, majd 1818-ban bővítették.
- A falu határában van a Mezőség legnagyobb erdeje, a Nagyerdő.
- Az Árok-pataka a Kölpényi-tóba ömlik.
- A falunak Sóskútja is van.
Népzene[szerkesztés]
- Pávai István (szerk.): Mezőkölpényi népzene[halott link]. Electrecord EPE 03323 bakelit hanglemez, Bukarest, 1988.
Képek[szerkesztés]
-
Panoráma -
A falu északi része -
Út -
-
Református templom -
Református templom bejárata -
Kultúrotthon -
Mezőkölpény völgye
.jpg)
.jpg)
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Balog János, az edelényi csata hőse, Marosszék főkapitánya; fia, László 1648-ban Marosszék főkirálybírája lett.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}