Hajdúszoboszló

Református templom

Hajdúszoboszló címere

Hajdúszoboszló zászlaja

Becenév: Szoboszló

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Hajdú-Bihar

Kistérség 2012-ig

Hajdúszoboszlói

Jogállás

város

Polgármester

Dr. Sóvágó László Összefogás Hajdúszoboszlóért és a Jövőért Egyesület^[1]

Jegyző

Dr. Vincze Ferenc

Irányítószám

4200

Körzethívószám

52

Népesség

Teljes népesség

23 309 fő (2012. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

97,54 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

238,70 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Hajdúszoboszló

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,4436°, k. h. 21,3896°

Hajdúszoboszló

Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

é. sz. 47,4436°, k. h. 21,3896°

Hajdúszoboszló weboldala

Hajdúszoboszló Debrecentől 21 km-re fekvő alföldi város Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói kistérségének központja, Magyarország egyik legnagyobb termálvizű fürdőhelye. A 2012-es adatok szerint Magyarország 53. legnagyobb települése.^[3] Bel- és külterületei együttesen 238,7 km², amivel az ország 17. legnagyobb települése.^[3]

Tartalomjegyzék

1 Fekvése és földrajzi helyzete
- 1.1 Fekvése
- 1.2 Vízrajz
2 Városrészek
- 2.1 Bánomkert
3 Közlekedése
4 Története
- 4.1 Népcsoportok
5 Nevezetességei
- 5.1 Fürdőnegyed
- 5.2 Belváros
6 A népességszám alakulása
7 Hajdúszoboszló híres szülöttei
8 Testvérvárosok
9 Sport
10 Kultúra
11 Lásd még
12 Jegyzetek
13 További információk

Fekvése és földrajzi helyzete [szerkesztés]

Fekvése [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Hajdúszoboszló az Alföld keleti-északkeleti részén terül el a Tiszántúlon.

Vízrajz [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A várostól nyugati irányban 2 km-re folyik a Keleti-főcsatorna. A Kösely (egyes változatokban: Kösély, Kösi) átszeli a települést, a Csónakázó-tó vize is belefolyik.

Városrészek [szerkesztés]

A Bánomkert az 1940-es években lett az üdülők és a szállodák helye a városrész. 1941-óta építenek szállókat, apartmanokat és magánlakásokat is. A városrészhez hozzá tartozik a Mátyás Király sétány ahol hatalmas szállodák vannak. A városrész közvetlen közelében található a Gyógyfürdő ahol 1925-ben találtak termálvizet. Ez lendítette fel a terület benépesítését.

Közlekedése [szerkesztés]

Bővebben: Hajdúszoboszló tömegközlekedése

Hajdúszoboszlón négy vonalon közlekedik helyijárati autóbusz.^[4] A Tesco áruház átadása óta egy ingyenes járat közlekedik. Szoboszló vasúton a 100-as számú (Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza) vasútvonalon érhető el. Közúton a 4-es főúton közelíthető meg. A várost elkerülő szakaszt 2003-ban adták át.^[5]

Története [szerkesztés]

Bocskai István dombormű

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.

A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilág felszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Újság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

A második világháborúban 1944. október 9-én került szovjet kézre.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.^[6]

Nevezetességei [szerkesztés]

A I. világháborús magyar hősök emlékműve

A Bocskai István-szobor

Hajdúszoboszló a fürdőnegyede, illetve a belvárosa miatt Magyarország egyik fontos turisztikai célpontja.

Fürdőnegyed [szerkesztés]

A fürdőpark főbejárata mellett található Pávai-Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának szobra. A szökőkút mellett található a millenniumi emlékmű, az úgynevezett Harangház. Az emlékművet csaknem ötven harang alkotja. A Harangházat három, fából készült alkotás is körbeveszi, amelyek a turulmadár, Életfa, Csodaszarvas neveket viselik.

A fürdőpark Európa legnagyobb üdülőhelye^[forrás?], amely strandból, uszodából, aquaparkból és élményparkból áll. A strandot vendéglők veszik körbe. Az idősebbek körében a legnépszerűbbek a termálvizes medencék. A fiatalabbak között a mesterséges hullámverés, a mediterrán tengerpart a népszerűbb. A strandon gyorsúszó medence, halastó és a kisgyerekek számára kialakított medencék és játszóterek találhatók. Az aquaparkba külön lehet jegyet váltani.

Belváros [szerkesztés]

A belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatók.

A belváros kimagasló épülete a Kálvin-téri református templom, amely a 15. században épült eredetileg gótikus stílusban, de 1711-1717 között történt felújításkor a barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A templom előtt áll az első világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.

Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, amely Árpád-házi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az 1930-as években Takács István festette. Az épület előtt feszület áll.

A belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovasszobor áll.

A Fazekas ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítását magába foglaló emlékháza.

A Bocskai Múzeum a róla elnevezett utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19-20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria a múzeum részegysége. Itt Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.