Hajdúszoboszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajdúszoboszló
Reformed church, Hajdúszoboszló 02.JPG
Református templom
Hajdúszoboszló címere
Hajdúszoboszló címere
Hajdúszoboszló zászlaja
Hajdúszoboszló zászlaja
Becenév: Szoboszló
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Hajdúszoboszlói
Kistérség Hajdúszoboszlói
Jogállás város
Polgármester Dr. Sóvágó László Összefogás Hajdúszoboszlóért és a Jövőért Egyesület[1]
Jegyző Dr. Vincze Ferenc
Irányítószám 4200
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 24 005 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 100,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 238,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúszoboszló (Magyarország)
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 37″, k. h. 21° 23′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 37″, k. h. 21° 23′ 23″
Hajdúszoboszló (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Hajdúszoboszló weboldala

Hajdúszoboszló Debrecentől 21 km-re fekvő alföldi város Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország legnagyobb termálvizű fürdőhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után. A 2012-es adatok szerint Magyarország 53. legnagyobb települése.[3] Bel- és külterületei együttesen 238,7 km2, amivel az ország 17. legnagyobb települése.[3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdúszoboszló az Alföld keleti-északkeleti részén terül el a Tiszántúlon. A várostól nyugati irányban 2 km-re folyik a Keleti-főcsatorna. A Kösely (egyes változatokban: Kösély, Kösi) átszeli a települést, a Csónakázó-tó vize is belefolyik.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bánomkert az 1940-es években lett az üdülők és a szállodák helye a városrész. 1941-óta építenek szállókat, apartmanokat és magánlakásokat is. A városrészhez hozzá tartozik a Mátyás Király sétány ahol hatalmas szállodák vannak. A városrész közvetlen közelében található a Gyógyfürdő ahol 1925-ben találtak termálvizet. Ez lendítette fel a terület benépesítését.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bocskai István dombormű

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.

A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilág felszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Ujság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.

Fényes Elek szerint 1851-ben: „Szoboszló, hajduváros, a Hajdu kerületben, Debreczenhez nyugotra 3 órányira; a pest-szolnoki országutban; 12,219 ref., 137 r., 150 g. kath., 8 evang., 65 zsidó lak. Van ref. és r. kath. anyatemploma, postahivatala, gazdag fekete róna határa, szőlőskertje. Határához több puszták tartoznak, mint p. o. Kis-Szoboszló, Angyalháza, Köteles.” [4]

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

A második világháborúban 1944. október 9-én került szovjet kézre.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdúszoboszlólégi1.jpg
Hajdúszoboszlólégi4.jpg
Hajdúszoboszlólégi3.jpg

Legfrissebb népesség a KSH 2012. évi adatai szerint.[5]

év lakosság (fő)
1851 12 579
1870 12 269
1890 14 858
1900 15 451
1910 16 093
1920 17 722
1930 16 982
1949 18 541
1970 22 003
1990 23 891
2001 24 065
2009 23 295
2011 23 282
2012 23 309

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdúszoboszlón négy vonalon közlekedik helyijárati autóbusz.[7] A Tesco áruház átadása óta egy ingyenes járat közlekedik. Szoboszló vasúton a 100-as számú Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon érhető el. Közúton a 4-es főúton közelíthető meg. A várost elkerülő szakaszt 2003-ban adták át.[8]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdúszoboszló a fürdőnegyede, illetve a belvárosa miatt Magyarország egyik fontos turisztikai célpontja. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 716 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után; legnagyobb küldőpiacai Németország (67 ezer), Lengyelország (62 ezer) és Románia (50 ezer).[9]

A I. világháborús magyar hősök emlékműve
A Bocskai István-szobor

Fürdőnegyed[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdőpark főbejárata mellett található Pávai-Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának szobra. A szökőkút mellett található a millenniumi emlékmű, az úgynevezett Harangház. Az emlékművet csaknem ötven harang alkotja. A Harangházat három, fából készült alkotás is körbeveszi, amelyek a turulmadár, Életfa, Csodaszarvas neveket viselik.

A fürdőpark Európa legnagyobb üdülőhelye[forrás?], amely strandból, uszodából, aquaparkból és élményparkból áll. A strandot vendéglők veszik körbe. Az idősebbek körében a legnépszerűbbek a termálvizes medencék. A fiatalabbak között a mesterséges hullámverés, a mediterrán tengerpart a népszerűbb. A strandon gyorsúszó medence, halastó és a kisgyerekek számára kialakított medencék és játszóterek találhatók. Az aquaparkba külön lehet jegyet váltani.

Belváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatók.

A belváros kimagasló épülete a Kálvin-téri református templom, amely a 15. században épült eredetileg gótikus stílusban, de 1711-1717 között történt felújításkor a barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A templom előtt áll az első világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.

Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, amely Magyarországi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az 1930-as években Takács István festette. Az épület előtt feszület áll.

A belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovas szobor áll.

A Fazekas ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítását magába foglaló emlékháza.

A Bocskai Múzeum a róla elnevezett utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19-20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria a múzeum részegysége. Itt Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár (KMVMKK)
  • Bocskai Rendezvényközpont
  • Szabadtéri színpad
  • Hajdúszoboszlói Városi TV
– kábelen
csatorna frekvencia
S6 140,25 MHz
– sugárzott adás: DVB-T földfelszíni digitális
csatorna frekvencia polaritás hálózat teljesítmény adótorony helye
E58 770 MHz H (horizontális) MFN (többfrekvenciás) Toronyház, Szilfákalja utca 2.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hajdúszoboszlói SElabdarúgó sportegyesület
  • Hajdúszoboszlói Papp László Bokszakadémia – ökölvívó sportegyesület
  • Hajdúszoboszlói Birkózó Sportegyesület – birkózó sportegyesület
  • Wing Tsun Kung Fu Klub – kungfu sportegyesület
  • Ten-Shin Karate Sportegyesület – karate sportegyesület
  • Hajdúszoboszlói Sakk Sportegyesület – sakk sportegyesület
  • Hajdúszoboszló Rhinos – amerikai futball sportegyesület
  • Hajsza Sportegyesület – szabadidő sportegyesület
  • Mazsi Sport – Hungarospa Sportcentrum
  • Hajdúszoboszló Kézilabda Sportjáért Közhasznú Egyesület (HKSKE)- ((kézilabda -férfi NBII., Ifi NBII., fiú gyermek, lány gyermek)) sportegyesület http://www.kezilabda-hajduszoboszlo.hu/

Hajdúszoboszló híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kenézy Gyula emléktáblája Hajdúszoboszlón

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bad Dürrheim táblája

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúszoboszló témájú médiaállományokat.