Hévíz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hévíz
GyógyfürdőHévíz.jpg
Gyógyfürdő
Hévíz címere
Hévíz címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Keszthelyi
Kistérség Hévízi
Jogállás város
Polgármester Papp Gábor (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Dr. Tüske Róbert
Irányítószám 8380
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 4663 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 526,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hévíz  (Magyarország)
Hévíz
Hévíz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″
Hévíz  (Zala megye)
Hévíz
Hévíz
Pozíció Zala megye térképén
Hévíz weboldala

Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Keszthelyi járásban. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó, melynek köszönhetően kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után.

Hévízi-tó ősszel
Hévízi tavirózsa
A zsidó áldozatok emlékműve

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.

Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető. Aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992. május 1-jén városi címet kapott.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át juthatunk Hévízre. Sopron felől a 84-es számú főúton haladva érhető el.

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan menetrend szerinti busszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrendszerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratok is.

Budapestre közlekednek több európai városból is repülőjáratok. A reptérről transzferjárattal, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. Valamint a közelben, Sármelléken lévő Hévíz-Balaton Airport fogad rendszeresen charter járatokat. Sármellékről szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város fejlődését a turizmusra alapozza. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 1,0 millió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után; legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer).[3] Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Védett lápterület, véderdő és park
  • Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétáló utca (Rákóczi utca)
  • 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
  • Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
  • Egregyi borozók
  • Református-Evangélikus Templom
  • Egregyi Jézus szíve Templom
  • Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
  • Hévíz város Pantheonja
  • Szoborpark
  • Szent András a kereszten
  • Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
  • Római katona sírja
  • Történelmi villák
  • Római kori romkert
  • Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Térképek:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.