Hévíz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Termálvíz.

Hévíz

Gyógyfürdő

Hévíz címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Papp Gábor (FIDESZ-KDNP)^[1]

Jegyző

Dr. Tüske Róbert

Irányítószám

8380

Körzethívószám

83

Népesség

Teljes népesség

4335 fő (2011. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

521,66 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

8,31 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Hévíz

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46.79069° k. h. 17.18438°

Hévíz

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46.79069° k. h. 17.18438°

Hévíz weboldala

Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Hévízi kistérség központja. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó.

Hévízi-tó

Hévízi-tó télen

Hévizi tavirózsa

A zsidó áldozatok emlékműve

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Megközelítése

[szerkesztés] Közúton

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át juthatunk Hévízre. Sopron felől pedig a 84-es számú főúton haladva.

[szerkesztés] Vonattal

Hévízre nem jár vonat. A legközelebbi vasútállomással Keszthelyen van, és onnan menetrend szerinti busszal vagy taxival juthatunk a városba.

[szerkesztés] Busszal

Menetrendszerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével. De elérhetők nemzetközi buszjáratok is.

[szerkesztés] Repülőgéppel

Budapestre közlekednek több európai városból is repülőjáratok. A reptérről transzferjárattal, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. Valamint a közelben, Sármelléken lévő FlyBalaton Airport fogad rendszeresen charter járatokat. Sármellékről szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

[szerkesztés] Története

A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.

Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető. Aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévizszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban.

1992. május 1-jén városi címet kapott.

A város fejlődését a turizmusra alapozza. A KSH adataiból kitűnik, hogy Budapest után Hévízen a második legtöbb az eltöltött vendégéjszakák száma. Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

[szerkesztés] Nevezetességei

Védett lápterület, véderdő és park
Schulhof sétány és a Sétáló utca
1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
Egregyen — az egykori önálló településen — áll a 13. századi templom.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Egregyi borozók
Református-Evangélikus Templom
Egregyi Jézus szíve Templom
Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
Hévíz város Pantheonja
Szoborpark
Szent András a kereszten
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
Római katona sírja
Történelmi villák

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

↑ (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.)