Hévíz
| Hévíz | |||
 |
|||
| Gyógyfürdő | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Hévízi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Papp Gábor (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Tüske Róbert | ||
| Irányítószám | 8380 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4375 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 526,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hévíz
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Hévíz
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,79069°, k. h. 17,18438° | |||
| Hévíz weboldala | |||
Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Hévízi kistérség központja. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton[szerkesztés]
Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át juthatunk Hévízre. Sopron felől pedig a 84-es számú főúton haladva.
Vonattal[szerkesztés]
Hévízre nem jár vonat. A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan menetrend szerinti busszal vagy taxival juthatunk a városba.
Busszal[szerkesztés]
Menetrendszerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével. De elérhetők nemzetközi buszjáratok is.
Repülőgéppel[szerkesztés]
Budapestre közlekednek több európai városból is repülőjáratok. A reptérről transzferjárattal, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. Valamint a közelben, Sármelléken lévő Hévíz-Balaton Airport fogad rendszeresen charter járatokat. Sármellékről szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.
Története[szerkesztés]
A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.
Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető. Aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.
A mai település Hévizszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban.
1992. május 1-jén városi címet kapott.
A város fejlődését a turizmusra alapozza. A KSH adataiból kitűnik, hogy Budapest után Hévízen a második legtöbb az eltöltött vendégéjszakák száma. Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.
Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Védett lápterület, véderdő és park
- Schulhof sétány és a Sétáló utca
- 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
- Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
- Egregyi borozók
- Református-Evangélikus Templom
- Egregyi Jézus szíve Templom
- Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
- Hévíz város Pantheonja
- Szoborpark
- Szent András a kereszten
- Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
- Római katona sírja
- Történelmi villák
Lásd még[szerkesztés]
- Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház
- Hévízi-tó
- Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület
- Hévíz-Balaton Airport
Források[szerkesztés]
- ↑ (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. október 19.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hévízi szállások, programok és hírek Hévíz város turisztikai honlapján
- Hévíz város (saját tulajdonában lévő) szállodája
- Hévízi virtuális túra (gömbpanorámaképek) és videóportál
- Hévíz és térsége - heviz-info.hu
- Hévíz története, nevezetességei, programok
Térképek:
Kapcsolódó szócikkek, képek[szerkesztés]
.svg)
|
|||||||
|
||||||||
