Kerkafalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerkafalva
Kerkafalva címere
Kerkafalva címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Lenti
Jogállás község
Polgármester Nemes Kálmán[1]
Irányítószám 8973
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 100 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 6,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerkafalva  (Magyarország)
Kerkafalva
Kerkafalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 23″, k. h. 16° 28′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 23″, k. h. 16° 28′ 52″
Kerkafalva  (Zala megye)
Kerkafalva
Kerkafalva
Pozíció Zala megye térképén

Kerkafalva Zala megye északnyugati csücskében fekvő aprófalu. Önkormányzata Csesztregen működik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a CsesztregBajánsenye nemzetközi forgalommal rendelkező, forgalmasabb mellékúton fekszik. Ebből két út is indul ki a településen, az egyik Csöde, a másik a Vas megyei SzattaNagyrákos felé. Autóbusz összeköttetésben Lentivel és Zalaegerszeggel áll.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1289-1291-ben dokumentum őrzi Penetekfolua nevét. Ez a településnév személynévből származik, a régi személynévadás egyik sajátossága volt a hét valamelyik napjáról való elnevezés. A másik községnév a szláv eredetű német népnevünkkel kapcsolatos, amelyet egykori német lakóiról kapott. 1379-ben említik "Pintekfalua" nevét, 1387-ben pedig "Nemetfalu"-ét. Az ikerfalu szerepelt az úgynevezett Hétkutas falvak között 1381-ben, mint Nemetfalwa.

A 14. században az alsólendvai Bánffy-család birtokai között találjuk, mintegy három évszázadig. A család magvaszakadt akkor, a leányágon öröklő Nádasdyak java közé került 1644-ben. A Nádasdy Ferencen végrehajtott ítélet után (a Wesselényi-összeesküvésben vétkes főurat fő- és birtokvesztésre ítélték) a kincstári javak közé került a birtokot az Eszterházyak szerzik meg a 17. század végén. Utolsó birtokosa herceg Eszterházy Pál volt. Kerkapéntekfaluban 1935-ben az 1642 holdon 218 fő, míg Kerkanémetfaluban 863 holdon 301 fő lakott. Kerkanémetfaluban volt a református elemi iskola.

A két település a reformáció zalai bástyájának számított: a lakosság 80%-a református vallású volt. Egykori lakói a 16. századtól a reformációt követő egytelkes nemesek voltak. A község első templomát Németfaluban 1843-ban fejezték be, ám az 1912-ben leégett. Az új, nagyon szép templomot 1913-ban szentelték fel.

A II. világháborúban 13 lakóját veszítette el a kis település.

1943-ban Kerkanémetfalu és Kerkapéntekfalu községet egyesítették, ekkor a község ideiglenesen a Kerkapéntekfalu nevet viselte. 1950-ben kapta mai nevét, attól fogva Kerkafalva. Hozzátartoznak Pusztaszentpéter és Szatt külterületek is. A lakosság erőteljesen csökken. 1990-től fogva Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkakutas, Magyarföld és Ramocsa községekkel alkot körjegyzőséget. A körjegyzőségi székhely Csesztregen van.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kerkafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]