Csatár (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csatár
Csatár templom.jpg
Római katolikus templom
Csatár címere
Csatár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Mátyás László Pál[1]
Irányítószám 8942
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 562 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 72,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csatár  (Magyarország)
Csatár
Csatár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 51′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 51′ 51″
Csatár  (Zala megye)
Csatár
Csatár
Pozíció Zala megye térképén

Csatár község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.

Zalaegerszegtől 5 kilométerre délre, a Csengő-patak mellett található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csatár (Chitar) neve foglalkozásra utal; pajzskészítőt jelent. Egykor pajzskészítők lakhelye volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csatári, vagy Gutkeled biblia egy lapja

Zala megye legkorábbi írásos említésű települése, egy 1141-ből való szövegben Chitary néven.[3]

Az 1100-as évek közepén már a Szent Péter apostol tiszteletére szentelt bencés apátság működött itt, melyet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Márton comes (ispán) és felesége Magdolna asszony alapított, és melléje birtokot, szolgálónépeket is adott. Itt a kolostorban őrizték a Csatári-bibliát, vagy Gutkeled bibliát is. A templom patrónusa Vid mester azonban anyagi okokból azt elzálogosította, de kiváltani azt már nem tudta. Ezért az apátságnak kárpótlásul két falut ajándékozott. A biblia a későbbiekben Admontba került, s később ezért Admonti vagy Gutkeled bibliának is nevezték. A híres bibliát ma Bécsben őrzik.

A csatári apátság birtokaihoz tartozott még a közeli Botfa és Ebesfalva is.

A kolostorból ma már semmi sem látható.

Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1775-ben barokk stílusban építették át.

A templomkertben egy 1817-ből származó kőkereszt áll.

1992-ben egy svájci-magyar kulturális együttműködés keretében a leromlott állapotú templomot külsőleg teljesen helyreállították. A beomlással fenyegető barokk fedélszerkezetet az érvényben lévő műemlékrestaurációs elveknek megfelelően azzal pontosan megegyezően újjáépítették. A külső homlokzatokra visszakerültek a régészeti kutatások által feltárt eredeti középkori díszítések és nyílások, amelyeket a 18. századi átépítés során befalaztak. A templom falára rögzített emléktábla örökíti meg a nagylelkű adományozók nevét, akik anyagilag hozzájárultak az értékes műemlék megmentéséhez. Így magyar részről: a csatári hívek, Csatár önkormányzata, a Göcseji Múzeum, az Országos Műemléki Felügyelőség, a Veszprémi Püspökség és Zala megye önkormányzata; valamint svájci részről : Commune de Bardonnex/GE, Ville de Carouge/GE, Commune de Collonge-Bellerive/GE, Commune de Cologny/GE, Ville de Genève, Ville de Lancy/GE, Ville d'Onex/GE, Commune de Veyrier/GE önkormányzatai és a Caisse d'Épargne de Genève.

A horgásztó

Alsó- és Felsőcsatár közt a patak felduzzasztásából létrehozott horgásztó van.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csatár bencés apátság székhelye volt, kolostorral, melynek fennmaradt emléke az 1137-ben épült román stílusú templom.[4]
  • Horgásztó

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csatár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  4. Antal, Tóth. Zala útikönyve. Zala megye Idegenforgalmi Hivatal (1974) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]