Csatár (település)
| Csatár | |||
 |
|||
| Római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mátyás László Pál[1] | ||
| Irányítószám | 8942 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 563 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 72,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csatár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csatár
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,77770°, k. h. 16,86406° | |||
Csatár község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.
Zalaegerszegtől 5 kilométerre délre, a Csengő-patak mellett található.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Csatár (Chitar) neve foglalkozásra utal; pajzskészítőt jelent. Egykor pajzskészítők lakhelye volt.
Története [szerkesztés]
Zala megye legkorábbi írásos említésű települése, egy 1141-ből való szövegben Chitary néven.[3]
Az 1100-as évek közepén már a Szent Péter apostol tiszteletére szentelt bencés apátság működött itt, melyet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Márton comes (ispán) és felesége Magdolna asszony alapított, és melléje birtokot, szolgálónépeket is adott. Itt a kolostorban őrizték a Csatári-bibliát, vagy Gutkeled bibliát is. A templom patrónusa Vid mester azonban anyagi okokból azt elzálogosította, de kiváltani azt már nem tudta. Ezért az apátságnak kárpótlásul két falut ajándékozott. A biblia a későbbiekben Admontba került, s később ezért Admonti vagy Gutkeled bibliának is nevezték. A híres bibliát ma Bécsben őrzik.
A csatári apátság birtokaihoz tartozott még a közeli Botfa és Ebesfalva is.
A kolostorból ma már semmi sem látható.
Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1775-ben barokk stílusban építették át.
A templomkertben egy 1817-ből származó kőkereszt áll.
1992-ben egy svájci-magyar kulturális együttműködés keretében a leromlott állapotú templomot külsőleg teljesen helyreállították. A beomlással fenyegető barokk fedélszerkezetet az érvényben lévő műemlékrestaurációs elveknek megfelelően azzal pontosan megegyezően újjáépítették. A külső homlokzatokra visszakerültek a régészeti kutatások által feltárt eredeti középkori díszítések és nyílások, amelyeket a 18. századi átépítés során befalaztak. A templom falára rögzített emléktábla örökíti meg a nagylelkű adományozók nevét, akik anyagilag hozzájárultak az értékes műemlék megmentéséhez. Így magyar részről: a csatári hívek, Csatár önkormányzata, a Göcseji Múzeum, az Országos Műemléki Felügyelőség, a Veszprémi Püspökség és Zala megye önkormányzata; valamint svájci részről : Commune de Bardonnex/GE, Ville de Carouge/GE, Commune de Collonge-Bellerive/GE, Commune de Cologny/GE, Ville de Genève, Ville de Lancy/GE, Ville d'Onex/GE, Commune de Veyrier/GE önkormányzatai és a Caisse d'Épargne de Genève.
Alsó- és Felsőcsatár közt a patak felduzzasztásából létrehozott horgásztó van.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Csatár bencés apátság székhelye volt, kolostorral, melynek fennmaradt emléke az 1137-ben épült román stílusú templom.[4]
- Horgásztó
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Csatár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
- ↑ Antal, Tóth. Zala útikönyve. Zala megye Idegenforgalmi Hivatal (1974)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
.svg)
|
|||||||
