Bázakerettye

Bázakerettye címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Letenyei

Jogállás

község

Polgármester

Iványi László Ottó^[1]

Irányítószám

8887

Körzethívószám

93

Népesség

Teljes népesség

831 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

103,49 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

8,03 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Bázakerettye

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 31′ 36″, k. h. 16° 43′ 39″

Bázakerettye

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46° 31′ 36″, k. h. 16° 43′ 39″

Bázakerettye weboldala

Bázakerettye község Zala megye Letenyei kistérségében.

Fekvése [szerkesztés]

A Zalai-dombság délnyugati részén.

A falu a Letenye és Páka között fekvő mellékút mellett fekszik. Több autóbuszjárat köti össze Lentivel és Letenyével. A község a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonálhálózata mellett található, így turistaszezonban két vonat Lentivel, további kettő pedig Csömödérrel is összeköti a települést.

Története [szerkesztés]

Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza (szláv) – első említése 1352-ből való, Kerettye – jelentése vakond (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban.

A 16. században a térség a Kerecseny család birtokába tartozik. A török időkben valószínűleg gyéren lakottá vált a település, majd a 18. század elején válik ismételten lakottá a két falu. A különböző adókedvezmények által idecsalogatott jobbágyok száma 1778-ra 60, illetve 91 fő volt. Ekkor a térség központja a mai Bánokszentgyörgy volt. A 19. század eseménymentesen telt el itt, a terület egy rendkívül visszamaradott körzetté vált.

1923-ban azonban hirtelen szerencse köszöntött a két falura, mivel Kerettye határában, Budafapusztánál az Angol–Perzsa Olajtársaság próbafúrása során kőolajat kerestek a földben, ám ekkor még nem találtak. A Budafa–2-es kút fúrásakor 1937. február 9-én azonban az Eurogasco cég sikerrel járt így megtalálva Magyarország első kőolajmezejét, amely egyben metángáz forrásként is szolgált. 1938-ig összesen 3 kutat fúrtak az újonnan egyesített településen leginkább Báza és Kerettye között.

A második világháború alatt a kutakat hadiüzemnek nyilvánították, az ott dolgozókat nem vitték frontra, így Bázakerettye lakossága nem szenvedett nagy kárt a háború során eltekintve pár légicsapástól és a németek kitelepítési akcióitól.

Az olajmező azonban természetes kimerülése folytán hamar vesztett korai nagy teljesítményéből, ezért azt gyorsan államosították, vezetőit perbe fogták. Később mélyebb rétegekben újabb kőolajat találtak, ami a 1960–70-es években a térség vezető településévé tette a községet, ahol esetenként 1700-an is dolgoztak. Mára az olajmezők nagyrészt kimerültek, így már mindössze 100 ember dolgozik az ehhez kapcsolódó létesítményekben. Azonban az 1990-es években a községben felfedezett termálvíz újabb lendületet adott Bázakerettye fejlődésének.

Turizmus [szerkesztés]

Bázakerettyei termálfürdő

Képgaléria [szerkesztés]

Szűz Mária neve római katolikus templom
Termálfürdő
Olajipari Múzeum

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Bázakerettye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)