Bázakerettye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bázakerettye
Bázakerettye címere
Bázakerettye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Letenyei
Jogállás község
Polgármester Iványi László Ottó[1]
Irányítószám 8887
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 861 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 103,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bázakerettye  (Magyarország)
Bázakerettye
Bázakerettye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 36″, k. h. 16° 43′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 36″, k. h. 16° 43′ 39″
Bázakerettye  (Zala megye)
Bázakerettye
Bázakerettye
Pozíció Zala megye térképén
Bázakerettye weboldala

Bázakerettye község Zala megye Letenyei kistérségében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zalai-dombság délnyugati részén.

A falu a Letenye és Páka között fekvő mellékút mellett fekszik. Több autóbuszjárat köti össze Lentivel és Letenyével. A község a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonálhálózata mellett található, így turistaszezonban két vonat Lentivel, további kettő pedig Csömödérrel is összeköti a települést.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza (szláv) – első említése 1352-ből való, Kerettye – jelentése vakond (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban.

A 16. században a térség a Kerecseny család birtokába tartozik. A török időkben valószínűleg gyéren lakottá vált a település, majd a 18. század elején válik ismételten lakottá a két falu. A különböző adókedvezmények által idecsalogatott jobbágyok száma 1778-ra 60, illetve 91 fő volt. Ekkor a térség központja a mai Bánokszentgyörgy volt. A 19. század eseménymentesen telt el itt, a terület egy rendkívül visszamaradott körzetté vált.

1923-ban azonban hirtelen szerencse köszöntött a két falura, mivel Kerettye határában, Budafapusztánál az Angol–Perzsa Olajtársaság próbafúrása során kőolajat kerestek a földben, ám ekkor még nem találtak. A Budafa–2-es kút fúrásakor 1937. február 9-én azonban az Eurogasco cég sikerrel járt így megtalálva Magyarország első kőolajmezejét, amely egyben metángáz forrásként is szolgált. 1938-ig összesen 3 kutat fúrtak az újonnan egyesített településen leginkább Báza és Kerettye között.

A második világháború alatt a kutakat hadiüzemnek nyilvánították, az ott dolgozókat nem vitték frontra, így Bázakerettye lakossága nem szenvedett nagy kárt a háború során eltekintve pár légicsapástól és a németek kitelepítési akcióitól.

Az olajmező azonban természetes kimerülése folytán hamar vesztett korai nagy teljesítményéből, ezért azt gyorsan államosították, vezetőit perbe fogták. Később mélyebb rétegekben újabb kőolajat találtak, ami a 196070-es években a térség vezető településévé tette a községet, ahol esetenként 1700-an is dolgoztak. Mára az olajmezők nagyrészt kimerültek, így már mindössze 100 ember dolgozik az ehhez kapcsolódó létesítményekben. Azonban az 1990-es években a községben felfedezett termálvíz újabb lendületet adott Bázakerettye fejlődésének.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bázakerettyei termálfürdő

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bázakerettye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bázakerettye témájú médiaállományokat.