Milejszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milejszeg
Milejszeg címere
Milejszeg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Egyedné Salamon Mária[1]
Irányítószám 8917
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 314 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 40,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Milejszeg (Magyarország)
Milejszeg
Milejszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 22″, k. h. 16° 44′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 22″, k. h. 16° 44′ 31″
Milejszeg (Zala megye)
Milejszeg
Milejszeg
Pozíció Zala megye térképén

Milejszeg község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Göcsej jellegzetes dombvidékén épült település a Cserta-patak partján és a mellette fekvő két dombháton helyezkedik el. A település Zalaegerszegtől 14 kilométerre található TeskándDobronhegy irányában. Lentiből 23 kilométer megtételével PórszombatBecsvölgye útvonalon közelíthető meg. A település közelében található meg Göcsej legmagasabb pontja, a Kandikó, 302 méteres magasságával.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése (Miley néven) 1178-ból való, amikor is III. Béla király a területet három zalai szerviensnek adományozta.[3] A település 1233-tól számít lakott helynek, „ősi egyházas hely”. A település két faluból – Milejből és Rózsásszegből – egyesült 1950-ben. Mindkét településrész neve családnévre vezethető vissza. Milej személynévre már 1358-ból találhatunk írásos dokumentumokat. Rózsásszeg pedig a „Rózsás” – melyet már egy 1453-as okmány is említ – családnév és a szeg – „a nagycsalád, had házcsoportja” – főnévnek az összetétele. A település lakosainak száma 390 fő. A lakosság vallási megoszlása római katolikus és református. A felekezetek híveinek száma közel azonos. A település infrastruktúrával – a szennyvízelvezetés kivételével – ellátott.

A település nem rendelkezik iskolával és óvodával. A 14 év alattiak részben a szomszédos Csonkahegyhátra járnak tanulni, a középiskolások pedig a megyeszékhelyre, Zalaegerszegre utaznak naponta a tudomány elsajátításáért.

A településen a hagyományos göcseji kézművességből még napjainkban is foglalkoznak kosárfonással és szalmából készült tárolóedények – szakajtók – készítésével. Hagyomány a húshagyókedd ünneplése, ahol maskarával űzik el a farsangot.

A település mellett dombhátakon terül el két szőlőhegy: Perjászlói hegy és a Balásfai hegy. Utóbbin egy műemlék hegyi kápolna is található. A Kandikó csúcsáról – tiszta időben – szép kilátás nyílik az ausztriai Alpokra. Értéke e vidéknek az erdők övezte, szép természeti környezet, melyet az országos kék és piros túra is keresztez.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen egy 1792-ben, Szily János szombathelyi püspök által építtetett római katolikus műemlék templom található. Az Assisi Szent Ferencnek szentelt templom freskóit egyesek Dorffmaister, mások Cymbal alkotásának tudják. A templom falán a világháborús áldozatok neve látható. A település másik nevezetessége a református imaház. Megtekintésre érdemesek a településen megtalálható régi pitvaros göcseji házak is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Milejszeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A mileji Salamon család adománylevele III. Béla királytól

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]