Milejszeg

Milejszeg címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Zalaegerszegi

Jogállás

község

Polgármester

Egyedné Salamon Mária^[1]

Irányítószám

8917

Körzethívószám

92

Népesség

Teljes népesség

369 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

40,64 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

9,08 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Milejszeg

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,7894°, k. h. 16,7420°

Milejszeg

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46,7894°, k. h. 16,7420°

Milejszeg község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

Észak-Göcsej jellegzetes dombvidékén épült település a Cserta patak partján és a mellette fekvő két dombháton helyezkedik el. A település Zalaegerszegtől 14 kilométerre található Teskánd – Dobronhegy irányában. Lentiből 23 kilométer megtételével Pórszombat – Becsvölgye útvonalon közelíthető meg. A település közelében található meg Göcsej legmagasabb pontja, a Kandikó, 302 méteres magasságával.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése (Miley néven) 1178-ból való, amikor is III. Béla király a területet három zalai szerviensnek adományozta.^[3] A település 1233-tól számít lakott helynek, „ősi egyházas hely”. A település két faluból – Milejből és Rózsásszegből – egyesült 1950-ben. Mindkét településrész neve családnévre vezethető vissza. Milej személynévre már 1358-ból találhatunk írásos dokumentumokat. Rózsásszeg pedig a „Rózsás” – melyet már egy 1453-as okmány is említ – családnév és a szeg – „a nagycsalád, had házcsoportja” – főnévnek az összetétele. A település lakosainak száma 390 fő. A lakosság vallási megoszlása római katolikus és református. A felekezetek híveinek száma közel azonos. A település infrastruktúrával – a szennyvízelvezetés kivételével – ellátott.

A település nem rendelkezik iskolával és óvodával. A 14 év alattiak részben a szomszédos Csonkahegyhátra járnak tanulni, a középiskolások pedig a megyeszékhelyre, Zalaegerszegre utaznak naponta a tudomány elsajátításáért.

A településen a hagyományos göcseji kézművességből még napjainkban is foglalkoznak kosárfonással és szalmából készült tárolóedények – szakajtók – készítésével. Hagyomány a húshagyó kedd ünneplése, ahol maskarával űzik el a farsangot.

A település mellett dombhátakon terül el két szőlőhegy: Perjászlói hegy és a Balásfai hegy. Utóbbin egy műemlék hegyi kápolna is található. A Kandikó csúcsáról – tiszta időben – szép kilátás nyílik az ausztriai Alpokra. Értéke e vidéknek az erdők övezte, szép természeti környezet, melyet az országos kék és piros túra is keresztez.

Nevezetességei[szerkesztés]

A településen egy 1792-ben, Szily János szombathelyi püspök által építtetett római katolikus műemlék templom található. Az Assisi Szent Ferencnek szentelt templom freskóit egyesek Dorffmaister, mások Cymbal alkotásának tudják. A templom falán a világháborús áldozatok neve látható. A település másik nevezetessége a református imaház. Megtekintésre érdemesek a településen megtalálható régi pitvaros göcseji házak is.