Zalaboldogfa
| Zalaboldogfa | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Luter Péter László[1] | ||
| Irányítószám | 8992 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 375 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 31,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46° 53′ 53,56″, k. h. 16° 46′ 8,62″ | |||
| é. sz. 46° 53′ 53,56″, k. h. 16° 46′ 8,62″ | |||
Zalaboldogfa község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zalaboldogfa Zalaegerszegtől északnyugatra található. Megközelíthető a 76-os főútról Bagodnál letérve. Egy másik útvonalon Hatházon keresztül lehet keleti irányból megközelíteni.
Története [szerkesztés]
Zalaboldogfa nevét 1411-ben említették először az oklevelek Bodogazonfalua néven (Boldogasszonyfalva).
1478-ban Bodogazzonfalwa, 1549-ben Boldogffolwa, 1627-ben Bodogfa, 1898-ban Zalaboldogfa néven írták nevét.
1428-ban már országos vásártartási jog-ot kapott Zsigmond királytól, e joga még 1479-ben is megvolt, tehát már ekkor a magyar városok közt tartották számon.
Zalaboldogfa egykori birtokosai az (ollári) Tompa, Loránti és (gersei) Pethő családok voltak, viszont az 1700-as évek eleje óta pedig a Boldogfai Farkas család.
1910-ben 561 lakosa volt, melyből 555 magyar volt. Ebből 548 római katolikus, 9 evangélikus volt.
A 20. század elején Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.
Címerleírás [szerkesztés]
Ezüst keretezésű, negyedelt, álló, csücskös tárcsapajzs első arany mezejében lebegő, gyökeres, zöld fa, lombjai között arany, kettős-keresztes országalma. Második és harmadik vörös mezejében két-két ezüst pólya, negyedig arany mezejében lebegő, jobbra ágaskodó, ezüst fegyverzetű, vörös nyelvű fekete vadkan. A pajzs fölött háromlombos, ékköves, nyitott nemesi arany korona lebeg, a pajzs alatt a település neve: „Zalaboldogfa” vörös keretezésű arany betűkkel. A jelképek magyarázata: Mindhárom jelkép IV. Béla Árpád-házi magyar királyra, illetve a szájhagyomány szerinti történetre utal. Nevezetesen arra, hogy amikor a király a tatárjárás idején rövid ideig itt tartózkodott, egy vaddisznó-vadászat alkalmával kénytelen volt egy fára felmenekülni. Az országalma a királyi hatalom jelképe, a vörös-ezüst sávok az Árpád-ház családi jelképe, a fa és a fekete vadkan pedig a király kalandját szimbolizálja. A pajzs fölötti nemesi korona egykori nemes földesuraira, a Gersei Pethőkre és a későbbi Tompa családra utal.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom
Források [szerkesztés]
- Csánky Dezső: Hunyadiak kora
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Zalaboldogfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. szeptember 23.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||

