Bánokszentgyörgy
| Bánokszentgyörgy | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Letenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Ferencné[1] | ||
| Irányítószám | 8891 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 652 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 20,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bánokszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bánokszentgyörgy
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,54673°, k. h. 16,78323° | |||
| Bánokszentgyörgy weboldala | |||
Bánokszentgyörgy (horvátul Benesedžodž[3]) Zala megye egyik községe a Letenyei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község a Zalai-dombság egy kisebb völgyében fekszik. A falu északról Zalaegerszeg, délről Letenye felől közelíthető meg. Kedvező fekvése révén több autóbusz járat köti össze Nagykanizsával, Lentivel, Letenyével és Zalaegerszeggel. A község a Dél-Zalai Állami Erdei Vasutak vonálhálózata mellett fekszik, ám az itt lévő vágányokat csak teherszállításra használják.
Története [szerkesztés]
Bánokszentgyörgy első említése 1289-ből való mint a veszprémi püspök tulajdona. A 16. században leginkább a Bánffyak birtoka volt, rájuk utal a település Bánok előtagja, de többször gazdát cserélt. A törökök először 1576-ban dúlták fel, majd az 1650-es évekre teljesen lakatlanná vált a falu. 1690-ben Esterházy Pál vásárolta meg, azonban a betelepülés csak a 18. század elején indult meg. A rossz körülmények ellenére a falu nagyobb fejlődésnek indult. 1718-ban új temploma épült, amely azonban a század végére már romossá vált. Új, ma is álló templomát 1787-ben építették.
A 19. században urasági székhely lett, amely egyrészt a vámokból, mészárszékből és fogadóból való jó jövedelmeket, másrészt a község térségbeli vezető szerepét jelentette. Jelentőségét mutatja, hogy a 19. század második felében már vásártartási joggal is rendelkezett. Lakossága nagyrészt iskolázott paraszt volt.
A bővülő településen az 1920-as években épült ki egy új községrész, az Újtelep is megépült. Az 1930-as években amerikai fúrások kőolajat találtak a falu közelében. A kitermelés érdekében az infrastruktúra kiépült, így a község hamar bekapcsolódott a közúti közlekedésbe, illetve korán vezetékes földgázt kapott.
Az 1950-es évektől jellemzi az elvándorlás és az elöregedés, ám ennek ellenére oktatása sokat fejlődött. 1948-ban új általános iskola, 1950-ben óvoda, 1996-ban zeneiskola nyílt a községben.
Nevezetessége [szerkesztés]
- Római katolikus templom (1787)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bánokszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
.svg)
|
|||||||
