Bánokszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bánokszentgyörgy
Bánokszentgyörgy címere
Bánokszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Letenyei
Jogállás község
Polgármester Horváth Ferencné[1]
Irányítószám 8891
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 641 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 20,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bánokszentgyörgy  (Magyarország)
Bánokszentgyörgy
Bánokszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 32′ 48″, k. h. 16° 46′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 48″, k. h. 16° 46′ 60″
Bánokszentgyörgy  (Zala megye)
Bánokszentgyörgy
Bánokszentgyörgy
Pozíció Zala megye térképén
Bánokszentgyörgy weboldala

Bánokszentgyörgy (horvátul Benesedžodž[3]) Zala megye egyik községe a Letenyei kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Zalai-dombság egy kisebb völgyében fekszik. A falu északról Zalaegerszeg, délről Letenye felől közelíthető meg. Kedvező fekvése révén több autóbusz járat köti össze Nagykanizsával, Lentivel, Letenyével és Zalaegerszeggel. A község a Dél-Zalai Állami Erdei Vasutak vonálhálózata mellett fekszik, ám az itt lévő vágányokat csak teherszállításra használják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bánokszentgyörgy első említése 1289-ből való mint a veszprémi püspök tulajdona. A 16. században leginkább a Bánffyak birtoka volt, rájuk utal a település Bánok előtagja, de többször gazdát cserélt. A törökök először 1576-ban dúlták fel, majd az 1650-es évekre teljesen lakatlanná vált a falu. 1690-ben Esterházy Pál vásárolta meg, azonban a betelepülés csak a 18. század elején indult meg. A rossz körülmények ellenére a falu nagyobb fejlődésnek indult. 1718-ban új temploma épült, amely azonban a század végére már romossá vált. Új, ma is álló templomát 1787-ben építették.

A 19. században urasági székhely lett, amely egyrészt a vámokból, mészárszékből és fogadóból való jó jövedelmeket, másrészt a község térségbeli vezető szerepét jelentette. Jelentőségét mutatja, hogy a 19. század második felében már vásártartási joggal is rendelkezett. Lakossága nagyrészt iskolázott paraszt volt.

A bővülő településen az 1920-as években épült ki egy új községrész, az Újtelep is megépült. Az 1930-as években amerikai fúrások kőolajat találtak a falu közelében. A kitermelés érdekében az infrastruktúra kiépült, így a község hamar bekapcsolódott a közúti közlekedésbe, illetve korán vezetékes földgázt kapott.

Az 1950-es évektől jellemzi az elvándorlás és az elöregedés, ám ennek ellenére oktatása sokat fejlődött. 1948-ban új általános iskola, 1950-ben óvoda, 1996-ban zeneiskola nyílt a községben.

Nevezetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom (1787)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bánokszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]