Balatonhenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonhenye
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Kistérség Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Kovács Csaba Károly[1]
Irányítószám 8275
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 113 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 9,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonhenye  (Magyarország)
Balatonhenye
Balatonhenye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 35″, k. h. 17° 36′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 35″, k. h. 17° 36′ 58″
Balatonhenye  (Veszprém megye)
Balatonhenye
Balatonhenye
Pozíció Veszprém megye térképén
Balatonhenye weboldala

Balatonhenye község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balatontól mindössze 8 kilométerre, a Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis település. Délről Köveskál, nyugatról Monostorapáti, északról Kapolcs és délkeletről Monoszló határolja. Csak közúton érhető el a település, a Balaton felől a 71-es főúton Kővágóörsön és Köveskálon át.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése 1181-ből származik, ekkor Henney a település neve. Az itt feltárt régészeti leletekből kitűnik; már a rómaiak idejében lakott hely volt. Az oklevelek tanúsága szerint 1262-ben a veszprémi vár nemes jobbágyai lakták. A falu északi végétől mintegy 250 méterre kőfalak nyomait láthatjuk. Az Árpád-korban épült, Szent Margit tiszteletére avatott pálos kolostort 1365-ből említik az írások. A törökök két ízben is feldúlták, ennek ellenére a település és lakossága túlélte a támadásokat.[3]

Egyes részei a bakonybéli apátság birtokában voltak. A bakonybéli apátság 1489-ben és 1542-ben is rendelkezett henyei birtokkal. Az 1548-i rovásadó összeírás szerint a törökök felégették a falut, majd 1572-ben újabb törökdúlás pusztította el. Ezt követően is állandó pusztításnak volt kitéve. Még 1610-ben és 1611-ben is puszta községként írták össze a dicatorok: 1828-ban 623, 1851-ben 742, 1939-ben 617, 1968-ban 460, 2002-ben 162 lakosa volt. Lakóházainak száma 1939-ben 143, 1968-ban 132.

Előnevét megkülönböztetésül kapta. Zala vármegyében - amelyhez 1950-ig tartozott - Ördöghenye és Pethőhenye községek is léteztek. Kisnemesi jellegű község volt 1848 előtt. Mindössze 8 jobbágycsalád élt itt. Hegyes-völgyes határában nagybirtok nem alakulhatott ki. Az 1870-80-as években Kerkapoly Károly pénzügyminiszternek volt Henyén 30 holdas gyümölcsfaiskolája és kertészete. Teleki János kertész több jófajta gyümölcsöt termesztett, melynek nevet adott.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen több szép, 18-19. században épült népi építészeti emléket találhatunk: a volt Kenessey-ház boltíves, mellvédes, törpeoszlopos tornáca 1844-ben épült, de hasonlóan szép a volt Körösényi- és az Ágoston-féle ház is. Főként természetjárók körében kedvelt a településen található öt önálló vizű kráter-tó, amelyek közül a legnagyobb öt hold kiterjedésű. A tavakban főként kárász található. A tavakat a vadászok is szívesen látogatják, mert kitűnő vadkacsázó helynek tartják. A hegy oromzatán látható egy meredek sziklasor, amelyet a nép a "törökök halálának" nevez, mert a legendák szerint egy török csapatot a magyarok ide szorítottak és azok kénytelenek voltak leugrani és így lelték halálukat. A sziklasor alatt valóban találtak az ásatások során török fegyvereket, ékszereket.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Időközi polgármester-választás Balatonhenyén (magyar nyelven) (html). Magyar Nemzet Online, 2013. június 23. (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. [1] forrás: balaton.hu
  4. balatonfelvidek.celodin.hu

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]