Balatonhenye
| Balatonhenye | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Tapolcai |
| Rang | község |
| Polgármester | Szalai István[1] |
| Irányítószám | 8275 |
| Körzethívószám | 87 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 113 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 9,63 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Balatonhenye
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Balatonhenye
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|
| Balatonhenye weboldala | |
Balatonhenye község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Balatontól mindössze 8 kilométerre, a Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis település. Délről Köveskál, nyugatról Monostorapáti, északról Kapolcs és délkeletről Monoszló határolja. Csak közúton érhető el a település, a Balaton felől a 71-es főúton Kővágóörsön és Köveskálon át.
[szerkesztés] Története
Első említése 1181-ből származik, ekkor Henney a település neve. Az itt feltárt régészeti leletekből kitűnik; már a rómaiak idejében lakott hely volt. Az oklevelek tanúsága szerint 1262-ben a veszprémi vár nemes jobbágyai lakták. A falu északi végétől mintegy 250 méterre kőfalak nyomait láthatjuk. Az Árpád-korban épült, Szent Margit tiszteletére avatott pálos kolostort 1365-ből említik az írások. A törökök két ízben is feldúlták, ennek ellenére a település és lakossága túlélte a támadásokat.[3]
Egyes részei a bakonybéli apátság birtokában voltak. A bakonybéli apátság 1489-ben és 1542-ben is rendelkezett henyei birtokkal. Az 1548-i rovásadó összeírás szerint a törökök felégették a falut, majd 1572-ben újabb törökdúlás pusztította el. Ezt követően is állandó pusztításnak volt kitéve. Még 1610-ben és 1611-ben is puszta községként írták össze a dicatorok: 1828-ban 623, 1851-ben 742, 1939-ben 617, 1968-ban 460, 2002-ben 162 lakosa volt. Lakóházainak száma 1939-ben 143, 1968-ban 132.
Előnevét megkülönböztetésül kapta. Zala megyében - amelyhez 1950-ig tartozott - Ördöghenye és Pethőhenye községek is léteztek. Kisnemesi jellegű község volt 1848 előtt. Mindössze 8 jobbágycsalád élt itt. Hegyes-völgyes határában nagybirtok nem alakulhatott ki. Az 1870-80-as években Kerkápoly Károly pénzügyminiszternek volt Henyén 30 holdas gyümölcsfaiskolája és kertészete. Teleki János kertész több jófajta gyümölcsöt termesztett, melynek nevet adott.[4]
[szerkesztés] Nevezetességei
A településen több szép, 18-19. században épült népi építészeti emléket találhatunk: a volt Kenessey-ház boltíves, mellvédes, törpeoszlopos tornáca 1844-ben épült, de hasonlóan szép a volt Körösényi- és az Ágoston-féle ház is. Főként természetjárók körében kedvelt a településen található öt önálló vizű kráter-tó, amelyek közül a legnagyobb öt hold kiterjedésű. A tavakban főként kárász található. A tavakat a vadászok is szívesen látogatják, mert kitűnő vadkacsázó helynek tartják. A hegy oromzatán látható egy meredek sziklasor, amelyet a nép a "törökök halálának" nevez, mert a legendák szerint egy török csapatot a magyarok ide szorítottak és azok kénytelenek voltak leugrani és így lelték halálukat. A sziklasor alatt valóban találtak az ásatások során török fegyvereket, ékszereket.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||
