Balatonhenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonhenye
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Kovács Csaba Károly[1]
Irányítószám 8275
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 119 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 9,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonhenye (Magyarország)
Balatonhenye
Balatonhenye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 35″, k. h. 17° 36′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 35″, k. h. 17° 36′ 58″
Balatonhenye (Veszprém megye)
Balatonhenye
Balatonhenye
Pozíció Veszprém megye térképén
Balatonhenye weboldala

Balatonhenye község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balatontól mindössze 12 kilométerre, a Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis település. Délről Köveskál, nyugatról Monostorapáti, északról Kapolcs és délkeletről Monoszló határolja. Csak közúton érhető el a település, a Balaton felől a 71-es főúton Kővágóörsön és Köveskálon át. Balatonhenye fölött, a Kapolcs felé vezető sárga turistajelzést követve gyönyörű kilátóhely helyezkedik el közvetlenül a kolostor romjai mellett. Látni innen szinte az egész Káli-medencét, a Balatont, a Hegyestű bazaltorgonáit, s Kapolcs felé továbbhaladva a Balaton-felvidék káprázatosan szép, még érintetlen erdein és mezein kirándulhatunk.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét először 1181-ben említették írásban, Henney alakban. A területén feltárt régészeti leletekből arra következtetnek, hogy már az ókori rómaiak idejében lakott hely volt. Oklevelek bizonyítják, hogy 1262-ben lakosai a veszprémi vár nemes jobbágyai voltak. A falu északi végéhez közel, attól körülbelül 250 méterre kőfalak maradványai találhatók. Pálos kolostorát, amelyet 1365-ből írások említenek, az Árpád-korban építették és Szent Margit tiszteletére avatták fel. A törökök kétszer is pusztítottak a településen, ennek ellenére túlélte a megszállás időszakát.[3]

Némelyik részét a bakonybéli apátság birtokolta. Ez az apátság 1489-ben és 1542-ben is rendelkezett itteni birtokkal. Az 1548-i rovásadó-összeírásból kiderül, hogy a törökök felégették a falut, majd 1572-ben ismét pusztítottak a településen, sőt, a következő időkben is állandó fenyegetésnek volt kitéve. 1610-ben és 1611-ben is puszta községként írták össze Henyét, majd a lakosság a következőképpen alakult: 1828-ban 623, 1851-ben 742, 1939-ben 617, 1968-ban 460, 2002-ben 162 lakosa volt. A lakóházak száma 1939-ben 143, 1968-ban 132 volt.

Balaton- előnevét azért kapta, mert Zala vármegyében - amelyhez 1950-ig tartozott - Ördöghenye és Pethőhenye nevű községek is léteztek. 1848 előtt kisnemesi jellegű község volt, csak 8 jobbágycsalád élt itt. Ennek oka, hogy a hegyes-völgyes domborzat miatt nagybirtok nem tudott kialakulni. Az 1870-1880-as években Kerkapoly Károly pénzügyminiszternek volt itt egy 30 hold területű gyümölcsfaiskolája és kertészete. Teleki János kertész több jófajta gyümölcsöt termesztett, amelyeknek nevet is adott.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen több szép, 18-19. században épült népi építészeti emléket találhatunk: a volt Kenessey-ház boltíves, mellvédes, törpeoszlopos tornáca 1844-ben épült, de hasonlóan szép a volt Körösényi- és az Ágoston-féle ház is. Főként természetjárók körében kedvelt a településen található öt önálló vizű kráter-tó, amelyek közül a legnagyobb öt hold kiterjedésű. A tavakban főként kárász található. A tavakat a vadászok is szívesen látogatják, mert kitűnő vadkacsázó helynek tartják. A hegy oromzatán látható egy meredek sziklasor, amelyet a nép a "törökök halálának" nevez, mert a legendák szerint egy török csapatot a magyarok ide szorítottak és azok kénytelenek voltak leugrani és így lelték halálukat. A sziklasor alatt valóban találtak az ásatások során török fegyvereket, ékszereket.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Időközi polgármester-választás Balatonhenyén (magyar nyelven) (html). Magyar Nemzet Online, 2013. június 23. (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. [1] forrás: balaton.hu
  4. balatonfelvidek.celodin.hu

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]