Hidegkút
| Hidegkút | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Veszprémi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pénzes Erzsébet[1] | ||
| Irányítószám | 8247 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 458 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 33,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hidegkút
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Hidegkút
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,00228°, k. h. 17,82596° | |||
| Hidegkút weboldala | |||
Hidegkút (németül Kaltenbrunn bei Weißbrunn) község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Hidegkút a Balaton-felvidéken, a Déli-Bakonyban fekszik, Veszprémtől 15 km-re, Balatonfüredtől közúton 13 km-re, ám légvonalban csak 6 km-re. A falut Veszprém irányából Nagyvázsony (Tapolca) felé, a 73107-es számú úton, míg Balatonfüredről Balatonszőlősön majd Tótvázsonyon át közelíthetjük meg.
A csodálatos völgyben fekvő kis falut erdők, és hegyek veszik körbe, mint például a Recsek hegy – mely szívesen látogatott hely a turisták számára is, hisz itt található a Noszlopy Gáspár-kilátó – de a völgy magasabban fekvő pontjairől Tihanyt és a Balaton déli partját is megcsodálhatjuk.
Története [szerkesztés]
A településről egy az 1300-as években kiállított okiratban találhatunk feljegyzést. Egyik része – Felső-, majd Kishidegkút – több nemesi család birtoka volt, másik része – Alsóhidegkút – a Fajszi Ányos-családé volt a középkorban. A török háborúk során többször kifosztották, 1664-től pedig teljesen elnéptelenedett. Az Esterházyak 1751-ben szabadmenetelű német jobbágyokkal telepítették be Kis- és Nagyhidegkutat, mely két község csak 1927-ben egyesült.
A Balaton irányába ereszkedő gyönyörű völgy felső végétől /ahol ma már körös-körül szántóföldek és erdők vannak/ húzódik a öt utcából álló kisközség. A völgy fölötti domb alján fakad a Hármas-forrás, melynek vize tovább folyva jelzi a Kis- és Nagyhidegkút közti határt. A községből különböző hosszúságú turistaútvonalak vezetnek a Recsek-hegy, a Som-hegy és a Koloska-völgy felé.
A kisközségnek kiemelkedő épülete a római katolikus templom, amely 1780-ra készült el. Ezt követő években került sor a templom berendezési tárgyainak elkészítésére, /festési, képfaragói, asztalosmunkák, új harang készítése/ majd később átalakítására, többszöri felújítására. Ezt megelőzően két templomról szól a krónika, melynek maradványai ma nem lelhetők fel.
A község lakosainak száma 412 fő. A népesség zömében a szolgáltatásban Balatonfüreden és Veszprémben, kisebb részben a mezőgazdaságban tevékenykedik.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus templom: Szűz Mária bemutatása
Falumúzeum: Hidegkút, Fő utca 67/A Nyitva: kedd, csütörtök: 16:00-20:00 szombat: 9:00-12:00
Fő utca népies, öreg házai
Noszlopy Gáspár-kilátó és természeti értékek, a Hidegkúti-séd partvonala
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
