Hidegkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hidegkút
Hidegkút címere
Hidegkút címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Veszprémi
Kistérség Veszprémi
Jogállás község
Polgármester Pénzes Erzsébet[1]
Irányítószám 8247
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 418 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 33,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hidegkút (Magyarország)
Hidegkút
Hidegkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 08″, k. h. 17° 49′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 08″, k. h. 17° 49′ 33″
Hidegkút (Veszprém megye)
Hidegkút
Hidegkút
Pozíció Veszprém megye térképén
Hidegkút weboldala

Hidegkút (németül Kaltenbrunn bei Weißbrunn) község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidegkút a Balaton-felvidéken, a Déli-Bakonyban fekszik, Veszprémtől 15 km-re, Balatonfüredtől közúton 13 km-re, ám légvonalban csak 6 km-re. A falut Veszprém irányából Nagyvázsony (Tapolca) felé, a 73107-es számú úton, míg Balatonfüredről Balatonszőlősön majd Tótvázsonyon át közelíthetjük meg.

A csodálatos völgyben fekvő kis falut erdők, és hegyek veszik körbe, mint például a Recsek hegy – mely szívesen látogatott hely a turisták számára is, hisz itt található a Noszlopy Gáspár-kilátó – de a völgy magasabban fekvő pontjairől Tihanyt és a Balaton déli partját is megcsodálhatjuk.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településről egy az 1300-as években kiállított okiratban találhatunk feljegyzést. Egyik része – Felső-, majd Kishidegkút – több nemesi család birtoka volt, másik része – Alsóhidegkút – a Fajszi Ányos-családé volt a középkorban. A török háborúk során többször kifosztották, 1664-től pedig teljesen elnéptelenedett. Az Esterházyak 1751-ben szabadmenetelű német jobbágyokkal telepítették be Kis- és Nagyhidegkutat, mely két község csak 1927-ben egyesült.

A Balaton irányába ereszkedő gyönyörű völgy felső végétől /ahol ma már körös-körül szántóföldek és erdők vannak/ húzódik a öt utcából álló kisközség. A völgy fölötti domb alján fakad a Hármas-forrás, melynek vize tovább folyva jelzi a Kis- és Nagyhidegkút közti határt. A községből különböző hosszúságú turistaútvonalak vezetnek a Recsek-hegy, a Som-hegy és a Koloska-völgy felé.

A kisközségnek kiemelkedő épülete a római katolikus templom, amely 1780-ra készült el. Ezt követő években került sor a templom berendezési tárgyainak elkészítésére, /festési, képfaragói, asztalosmunkák, új harang készítése/ majd később átalakítására, többszöri felújítására. Ezt megelőzően két templomról szól a krónika, melynek maradványai ma nem lelhetők fel.

A község lakosainak száma 412 fő. A népesség zömében a szolgáltatásban Balatonfüreden és Veszprémben, kisebb részben a mezőgazdaságban tevékenykedik.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templom: Szűz Mária bemutatása

Falumúzeum: Hidegkút, Fő utca 67/A Nyitva: kedd, csütörtök: 16:00-20:00 szombat: 9:00-12:00

Fő utca népies, öreg házai

Noszlopy Gáspár-kilátó és természeti értékek, a Hidegkúti-séd partvonala

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]