Paloznak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paloznak
LatkepPaloznak.JPG
Paloznak látképe
Paloznak címere
Paloznak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonfüredi
Kistérség Balatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Czeglédy Ákos[1]
Irányítószám 8229
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 441 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 47,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Paloznak  (Magyarország)
Paloznak
Paloznak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 56′ 30″
Paloznak  (Veszprém megye)
Paloznak
Paloznak
Pozíció Veszprém megye térképén
Paloznak weboldala

Paloznak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Első írásos említése a Veszprémvölgyi Monostor Adománylevelében található a 970-es évekből, régészeti leletek alapján 5000 éve lakott település. A falu lélekszáma 412 fő (2008). A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért Paloznak 1998-ban Hild-díjat kapott. A két meghatározó tevékenység a borászat és a turizmus, de jellemző még a halászat is erre a területre.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paloznak télen, háttérben a templom

Paloznak a Balaton északi-partján a Bakony déli lábánál található. Nyugatról Csopakkal határos, kelet felől Lovastól 2 km-re található. A legközelebbi nagyobb város Balatonfüred. Megközelíthető a 71-es főúton Alsóörs, illetve Csopak felől, valamint az úgynevezett római úton Lovas, és Csopak felől. Északon Veszprémfajsszal határos. Bár a vasút a falu határában halad el, vasútállomása nincsen. Rendszeres buszjáratok közlekednek mind Balatonfüred, mind Veszprém felől. A hegyoldalban található a Hampaszkút és az abból eredő ér, amelynek vize a falutól délkeletre található Vöröspart mocsarába ömlik. Szintén a Vöröspartba torkollik a Lovas felől érkező Séd. Kisebb vízfolyásként még szót kell ejteni a Csopak határától nem messze folyó Igmándi-érről is. A fentiekben már említett Vöröspart vagy más néven Barka-tó a falu keleti határán található lápos és sekély vizű terület. Élővilága igen gazdag: sok madár, hüllő, hal, kisemlős, és kétéltűfaj él itt. Vizét egy patak vezeti a Balatonba.

Növényzete, éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu időjárását befolyásolja a Balaton közelsége, a helyi mikroklíma nagymértékben eltér a fennsík éghajlatától: a terület szélvédett, enyhe klímájú. A falu talaját az agyagos homok és a vörös színű kötött márga, valamint a vörös homokkő határozza meg. Az erdőkben tölgy, bükk és fenyő található, megterem az őszi-, a sárgabarack, füge és a szőlő. Paloznakra jellemző fafajta a mandula. Több helyen találkozni vele. Előforduló lágy szárú növények: hóvirág, borágó, tavaszi kankalin, téltemető.

A falu történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tájon mintegy ötezer évvel ezelőtt már megjelentek különféle embercsoportok. Az őskori emberek a Tódi-dülő vízforrásainak közelében földbe ásott lakásokban laktak, melyek nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg a régészek. Kitűnő éghajlata miatt folyamatosan lakott terület volt az ókorban is. Paloznak határában két római kori tanyagazdaság (villa rustica) maradványai kerültek elő. A falu nevének etimológiája szláv eredetű lakosságra utal: a „loznik” szó szőlőskertet jelent, a „po loznik” szláv nyelven annyit tesz, hogy „a szőlőskertek alatt". A honfoglalás idején az Árpád-ház uralta a környék birtokait, ebből az időből 1914-ben egy lovassír maradványai kerültek elő. Az első ismert magánoklevél 1079-ből Guden vitéz végrendelete, melyben László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja.[3]

Tudja meg a kiváló gondosságú László király és a hit minden követője, hogy én, Guden, aki sokáig fáradtam uramnak, a királynak szolgálatában és munkájában, hogy az ő engedelmével és beleegyezésével lelkem váltságára Szent Mihálynak adtam minden tudott vagy elrejtett kincsemet, amim csak Paloznakon volt, tudniillik egy egyházat, minden javával a kanonokok hatalma alá, ezenkívül öt mansio szolgát, két ekét, tizenegy szőlőt, húsz ökröt, háromszáz juhot, réteket, szántókat, gyümölcsfákat, erdőt. Ezt, amit Szent Mihálynak adtam, nem a püspök, hanem a kanonokok szolgálatára adtam, hogy ebből évente felüdülésük legyen, és lelkemről megemlékezzenek. De főként azt hozom minden ember tudomására, hogy a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett nekem a dömösi kúriában, amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült. Ennek az elhatározásomnak és intézkedésemnek tanúi Gurcu esztergomi ispán, Erneus fia Szella, Márton prépost, Suni dékán, Tefil bíró, Péter a veje, Gellért mester, Ábrahám, Uchuga, Mihály pap, Ezicius és egész Magyarország többi előkelői. Én, szegény, főként azt kérem az én uramtól, hogy emlékezzék meg szolgálatomról, és halálom után ne semmisítse meg azt, amit életemben megengedett.
– Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, A veszprémi káptalan magánlevéltára, 1079. Paloznak 2.

Paloznak nevének első említése a veszprémi apácakolostor adománylevelében található. Az 1400-as évekre a falu legnagyobb birtokosa a veszprémi Szent Mihály egyházból kivált káptalan lett. A török hódoltság ideje alatt Paloznak – más Balaton-felvidéki falvaktól eltérően – nem néptelenedett el. A reformáció ideje alatt a gyülekezet a régi katolikus templomot foglalta el, és 1749-ig a birtokában tartotta, majd a XVII. század végén a Csopak-Kövesd-Paloznak református anyaegyház saját templom építésébe fogott Csopakon. A filoxéra-vész Paloznakot sem kímélte, 1888-ra minden szőlő elpusztult. A szőlők újratelepítése 1900-as évek elején megindult.

Paloznak Árpád-kori római katolikus temploma
Paloznaki utcarészlet
Paloznak nyáron, háttérben a Balaton

Paloznak 1961-ben az Alsóörs-Lovas-Paloznak közös tanács részeként elvesztette önállóságát, a közös tanács székhelye Alsóörs lett. A döntés elégedetlenséget szült, s ennek következtében 1969-ben Paloznak Csopakkal alkotott közös tanácsot. 1974-ben megszűnt a paloznaki általános iskola, a paloznaki diákok ezután Csopakra jártak iskolába. 1990-től Paloznak ismét önálló lett, saját polgármesterrel és képviselő-testülettel. A faluban 1992-től Falunapokat tartanak. Az 1993-ban elkészült faluházat Antall József miniszterelnök avatta fel, emlékét mellszobor őrzi a templom mellett. Ugyancsak ekkortájt újították fel a Polgármesteri Hivatalt, a falu csatornát, gázhálózatot kapott, az évtized végén modern játszótér épült. 1998-ban – első kisközségként – Paloznak Hild-díjat kapott. Paloznak Lovassal együttműködve körjegyzőséget hozott létre. 2010-ig a Balaton Riviera Turisztikai Egyesület tagja.

Címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paloznak község címere függőleges és vízszintes felezéssel négy egyenlő mezőre osztott, alul csúcsos ívelt vonalakkal határolt címerpajzs. A heraldikai jobb felső kék mezőben szürkés lábazatú és sötétbarna tetejű fehér harangtorony - a református harangláb - található, a heraldikai jobb alsó zöld mezőben aranyokker szőlőfürt a szőlészet meghatározó jelentőségére utal, a heraldikai bal felső fehér mezőben három zöld stilizált hegy a Kishegyet, a Nagyhegyet, illetve a Csákányhegyet jelképezi, a heraldikai bal alsó fehér mezőben fehér tarajú kék stilizált hullámok a Balaton közelségét jelzik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paloznak polgármesterei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paloznak díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Paloznakért” kitüntetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2001. id. Tislér Géza református lelkész
  • 2001. Léber Károly polgárőrség vezetője a Közrendvédelmi alapítvány elnöke
  • 2002. Prazsák Józsefné Paloznak Jövőjéért Közalapítvány elnöke
  • 2002. Bartl Gézáné nyugalmazott óvónő
  • 2003. Paloznaki Hímzőkör
  • 2003. Kováts Imre Paloznaki Hírmondó tipográfia és nyomdai előkészítés
  • 2004. Dr Bóka István országgyűlési képviselő, Balatonfüred polgármestere
  • 2004. Rajnai Árpádné asszonyklub
  • 2005. Király Pince Paloznak
  • 2005. Dr. Garbai László a Paloznak Jövőjéért Közalapítvány kuratóriumi tagja
  • 2006. Keller József volt önkormányzati képviselő a római katolikus egyház világi elnöke
  • 2007. Héhn Gyula nyugalmazott iskolaigazgató
  • 2007. Rajnai Árpád volt alpolgármester
  • 2008. Szuper Miklósné a Paloznaki Hímzőkör vezetője
  • 2009. Steinbach István évtizedes kiemelkedő közösségi munkájáért
  • 2009. Jutasi Sándorné zászlóanya
  • 2010. Török Imre évtizedes kiemelkedő közösségi munkájáért
  • 2010. Nagy Mihályné könyvtáros
  • 2011. Bakonyi Györgyné nyugdíjasklub vezető
  • 2011. Szilassy Albertné védőnő
  • 2012. Paloznaki Kórus, a községégben működő énekkar tagjai

Paloznak nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antall József szobra Paloznakon.
Jószay Zsolt alkotása
Harangláb Paloznakon
A paloznaki Tájház egyik szobája

Paloznak legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos falusi hangulat. A falu 1998-ban Hild-érmet kapott azért, mert a település fejlesztése a hagyományos értékek megőrzése mellett történt. Paloznak nevezetes épületei közé tartozik az Árpád-kori katolikus templom gótikus részleteivel, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély.

  • Antall József-emléktábla (Polgármesteri Hivatal)
  • Antall József-szobor (templomkert)
  • Árpád-kori római katolikus templom
  • Hampaszkút
  • Hősök kútja, '48-as emléktábla
  • Játszótér
  • Kálvária
  • Kossuth-emléktábla (Kossuth u.)
  • Millenniumi park
  • Népi parasztházak,
  • Makk-ház,
  • Olaszrizling-tanösvény,
  • Pongrácz-kastély
  • Református Harangláb
  • Sárkányos-kút
  • Szent Donát-szobor
  • Szent László király szobra
  • Tájház. A népi építészet stílusjegyeit őrzi, egykoron Diószegi-háznak is nevezték, a falu egyik fő nevezetessége, melyben állandó néprajzi kiállítás működik és tekinthető meg.
  • Vincellérházak
  • Viráglány-szobor
  • Szőlő-szobor

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paloznaki rendezvénynaptár

A Tájház a Fő utcában
A Tájház udvara

Paloznakon az Önkormányzat és a helyi szervezetek (PaCi,[6], a „Paloznak Jövőjéért” Közalapítvány[7]) segítségével számos kulturális és sportrendezvényt szerveznek a falu és a térség lakosai számára.

  • Szüret-elő: minden év szeptember első hétvégéjén rendezik, 2008 óta.[8]
  • Paloznaki Falunapok: minden év szeptember utolsó hétvégéjén rendezik meg.[9]
  • Libanap, Márton naphoz kapcsolódó libasütés és újbor mustra.[10][11]
  • Paloznaki Hímzőkör kiállításai a Faluház nagytermében, ahol más kisebb rendezvényeket is tartanak.
  • Boda Balázs és Oláh Kati művész-házaspár galériája és kiállítása.
  • Disznóvágás, minden év január-február havában megrendezett falusi mulatság.[12]

Kiadványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Paloznaki Hírmondó, havonta megjelenő, a falu életéről szóló újság.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu lakosságának 98,3%-a magyar nemzetiségű, németnek 2,6% vallja magát. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok 63,6%-a római katolikus, 24,6%-a református, 1,7%-a evangélikus vallású, nem tartozik egyházhoz vagy nem válaszolt a kérdésre 9%.

Sport, szabadidő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • labdarúgásra van lehetőség a műfüves pályán
  • pingpong a Szent József-házban
  • biciklizés kerékpárúton
  • túrázás a falu körül/turistaúton
  • horgászat
  • nyári pajtamozi a Tájház udvarán a szín alatt
  • a Teleházban számítógépezés, internet hozzáférés
  • könyvtár
  • strand
  • camping

Vendéglátóegységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éttermek, borozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Akác Vendéglő
  • Tájház Büfé
  • Király Pince
  • Nosztori Autós Pihenő
  • Papa Borozója
  • Diófa Borozó

Szállás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vendégház
  • Mandel Camping
  • Európa Camping
  • Vendégfogadó és Ingatlanközvetítő Szolgálat

Civil szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Paloznak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Guden, László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja.
  4. FlyBalaton Airport. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
  5. Balatoni Kerékpárkörút. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
  6. Paloznaki Civil Egyesület. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  7. Paloznak Jövöjéért Közalapítvány. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  8. Szüret-elő. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  9. Paloznaki falunap. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
  10. Paloznaki Libanap. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  11. Libanap 2009.. (Hozzáférés: 2009. november 12.)
  12. Disznóvágás percről percre.. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
  13. Csopak-Paloznak Horgászegyesület. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]