Zalaszabar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaszabar
Zalaszabar címere
Zalaszabar címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Kistérség Zalakarosi
Jogállás község
Polgármester Dr. Kalmár István[1]
Irányítószám 8743
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 552 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 32,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,95 km²
Földrajzi kistáj Zalaapáti-hát[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaszabar (Magyarország)
Zalaszabar
Zalaszabar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 37″, k. h. 17° 06′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 37″, k. h. 17° 06′ 45″
Zalaszabar (Zala megye)
Zalaszabar
Zalaszabar
Pozíció Zala megye térképén
Zalaszabar weboldala

Zalaszabar község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján, a Balatontól és Keszthelytől délnyugatra 22 km-re, Hévíztől délnyugatra 20 km-re, Zalakarostól északra 10 km-re, Nagykanizsától északkeletre 28 km-re, környezetileg szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaszabart a régi írások ZABAR néven emlegetik.

A község határában a közelmúltban nagyszámú ásatás folyt. A területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltját bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt. Árpád magyarjai előtt érkeztek már ide szavardok, szabarok, valószínűleg innen ered a település neve.

A templom egy részét Buzád bán építette (a későbbi Boldog Buzád) az 1230-as években, ez az épület ma sekrestyeként szolgál. Műemlék az egész templom, mely a törökdúlás után nyerte el mai formáját.

1359-ben Szabar (Sabaar, Zabaar) a Haholt-Buzád nemzetségbeli Szabari család birtoka volt, többek között az e nemzetséghez tartozó Otyuzé.

1384-ben Szabari Otyuz (Atyáz) halálával, mivel annak fiú utódai nem maradtak, a birtokát a lendvai Bánfi család tagjai kapták, akik 1432-ben és 1490-ben pörösködnek is birtokaik miatt.

1391-ben a lendvai Bánffyak kérésére Mária királynő vásárjogot ad Szabar helységnek.

1406-ban, 1425-ben és 1490-ben az Ostfiaknak is van itt részbirtokuk.

1432-ben a Molnáriak is szereznek itt részbirtokot.

1448-ban a megye hatósága a kormányzó rendeletére bizonyítja a Molnári és nádasdi Darabos osztályos családok országos heti vásár és pallosjogát, melyeket azonban az akkori zavaros időkben elvesztettek.

1459-ben Szabar helységre Mátyás király vámjogot ad a nádasdi Darabos és Molnári (Püspök) családoknak, akik azt még 1482-ben és 1488-ban is bírják.

A Kis-Balaton nyugati partján elterülő domborulat a szőlőhegy, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton felé, egészen Badacsonyig. Nyugat felé tekintve pedig a Zalai-dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak. A szőlőhegy bejáratánál hegyi kápolna fogadja a látogatót, amely a török időkben a templomot helyettesítette a dombok közé húzódott lakosság számára.

Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890-es években a londoni bor-világkiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort.

Lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak, növénytermesztés, állattartás, a Zala folyó közelsége miatt halászat, nagy kiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak.

1984-ben a keleti határrészt, a kaszálót elárasztották és a Kis-Balatont állították helyre. A víz közelsége, a szép kilátást nyújtó dombvonulatra vonzza a turistákat. Sokan ott területet is vásárolnak, főleg külföldiek, mert az idelátogatókat lenyűgözte a táj varázsa.

1990-től teljesen kiépült a közműhálózat a község belterületén. Új iskola épült, melybe 170 gyerek jár jelenleg. (A Kaposvári egyházmegye működteti.) Önálló polgármesteri hivatallal működött 2003-ig. Ettől kezdve Szabari székhellyel Orosztonnyal körjegyzőséget hoztak létre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zalai oklt. I., II.
  • Zalavári apáts.hlt.
  • Csánki Dezső: Zalavármegye.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szőlőtermelés
  • borászat
  • halászat

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kis-Balaton bemutató ház
  • Szőlőhegyi panoráma
  • Cirill-Metód Emlékmű
  • Hegyi kápolna
  • Puskás Ferenc szobor

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zalaszabar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]