Dobri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobri
Dobri címere
Dobri címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Lenti
Jogállás község
Polgármester Horváth Albin Sándor[1]
Irányítószám 8874
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 155 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 21,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobri  (Magyarország)
Dobri
Dobri
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 58″, k. h. 16° 34′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 58″, k. h. 16° 34′ 54″
Dobri  (Zala megye)
Dobri
Dobri
Pozíció Zala megye térképén

Dobri horvátul Dobriba[3]) község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dobri Zala megye délnyugati részében a szlovén határhoz közel fekszik, a Tornyiszentmiklós és Letenye közötti út mentén.
Dobri a Kerka völgyének jellegzetes települése, a Kerka vízgyűjtőjéhez tartozik. Árvizei a területen élőknek régen (de néha napjainkban is) sok gondot okoztak.
A dél-zalai dombvidék általában gyenge minőségű rossz vízgazdálkodású terület, mindez az egyik oka a táj sokat emlegetett szegénységének. A térség éghajlata nedvesebb és hűvösebb, mint az országos átlag.
A magasabb területek az erdőgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hőigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. A termelőhelyi adottságok kedvezőek a gombák számára.
A falunak szőlőkultúrája fejlett, főleg rizlinget, saszlát, hárslevelűt termelnek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése 1307-ből, valószínűleg a szláv "jó" szóból származik. Más források szerint az első említés 1408-as. A község közepén állt valószínűleg "Dobra vára", e területet ma is így nevezik. A középkori forrásokból keveset lehet megtudni a faluról. Egy 1578-ból származó forrás szerint a törökök elfoglalták és elpusztították a falut. Vannak feljegyzések arról, hogy a falunak nincs önálló plébániája, Tornyiszentmiklós filiája.

Az 1930-as évekig a lakosság nagy szegénységben élt. Főként szőlővel, állattenyésztéssel foglalkoznak. A közeli olajmezők feltárása következtében sok férfinak sikerült elhelyezkednie az olajiparban. Sok az építő- és vízügyi munkás is. Fiatal férfi alig van mezőgazdaságban. Azonban szőlőhegye csaknem minden gazdának van, borona- vagy fatalpas sövényfalú pincével. A település lélekszáma folyamatosan csökken, jelenleg 210 lakosa van Dobrinak. Az elvándorlás fő oka a munkahelyek alacsony száma, de nem alakultak ki az emberek kényelmét szolgáló intézmények, szolgáltatások sem.

Dobri Tornyiszentmiklós együtt tart fenn körjegyzőséget.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település egyetlen nevezetessége a műemlék jellegű római katolikus kápolna és az előtte álló kőkereszt. Az 1837-ben épült kápolna szentélyének szélessége a hajóval egyező, félköríves záródású. Különleges alakú az első- és második világháborúban elesett hősök emlékműve.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Polgármestert választottak Dobriban, Zalaszántón és Csödén (magyar nyelven). Zalai Hírlap, 2010. december 12. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]