Dobri
| Dobri | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Lenti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Albin Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 8874 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 169 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 21,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,51622°, k. h. 16,58159° | |||
| é. sz. 46,51622°, k. h. 16,58159° | |||
Dobri horvátul Dobriba[3]) község Zala megyében, a Lenti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Dobri Zala megye délnyugati részében a szlovén határhoz közel fekszik, a Tornyiszentmiklós és Letenye közötti út mentén.
Dobri a Kerka völgyének jellegzetes települése, a Kerka vízgyűjtőjéhez tartozik. Árvizei a területen élőknek régen (de néha napjainkban is) sok gondot okoztak.
A dél-zalai dombvidék általában gyenge minőségű rossz vízgazdálkodású terület, mindez az egyik oka a táj sokat emlegetett szegénységének. A térség éghajlata nedvesebb és hűvösebb, mint az országos átlag.
A magasabb területek az erdőgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hőigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. A termelőhelyi adottságok kedvezőek a gombák számára.
A falunak szőlőkultúrája fejlett, főleg rizlinget, saszlát, hárslevelűt termelnek.
Története [szerkesztés]
Első említése 1307-ből, valószínűleg a szláv "jó" szóból származik. Más források szerint az első említés 1408-as. A község közepén állt valószínűleg "Dobra vára", e területet ma is így nevezik. A középkori forrásokból keveset lehet megtudni a faluról. Egy 1578-ból származó forrás szerint a törökök elfoglalták és elpusztították a falut. Vannak feljegyzések arról, hogy a falunak nincs önálló plébániája, Tornyiszentmiklós filiája.
Az 1930-as évekig a lakosság nagy szegénységben élt. Főként szőlővel, állattenyésztéssel foglalkoznak. A közeli olajmezők feltárása következtében sok férfinak sikerült elhelyezkednie az olajiparban. Sok az építő- és vízügyi munkás is. Fiatal férfi alig van mezőgazdaságban. Azonban szőlőhegye csaknem minden gazdának van, borona- vagy fatalpas sövényfalú pincével. A település lélekszáma folyamatosan csökken, jelenleg 210 lakosa van Dobrinak. Az elvándorlás fő oka a munkahelyek alacsony száma, de nem alakultak ki az emberek kényelmét szolgáló intézmények, szolgáltatások sem.
Dobri Tornyiszentmiklós együtt tart fenn körjegyzőséget.
Nevezetességei [szerkesztés]
A település egyetlen nevezetessége a műemlék jellegű római katolikus kápolna és az előtte álló kőkereszt. Az 1837-ben épült kápolna szentélyének szélessége a hajóval egyező, félköríves záródású. Különleges alakú az első- és második világháborúban elesett hősök emlékműve.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Polgármestert választottak Dobriban, Zalaszántón és Csödén (magyar nyelven). Zalai Hírlap, 2010. december 12. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||

