Pakod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pakod
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Zalaszentgróti
Jogállás község
Polgármester Halek László[1]
Irányítószám 8799
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 891 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 75,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pakod  (Magyarország)
Pakod
Pakod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 35″, k. h. 16° 59′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 35″, k. h. 16° 59′ 57″
Pakod  (Zala megye)
Pakod
Pakod
Pozíció Zala megye térképén

Pakod község Zala megyében, a Zalaszentgróti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Zalai borvidékhez tartozó Csáfordi-hegy nyugati lábánál a Zala folyó két partján, Dötktól északra, Zalabértől délnyugatra terül el.

Vonattal megközelíthető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pakod Árpád-kori település. Neve már 1211-ben említve volt egy a pannonhalmi Szent Benedek rend történetéről írott könyvben Pocud (Pokod) néven. 1230-ban pedig egy oklevél írt Pakodról, illetve a Pakodtól észak-keletre fekvő Barabás nevű településről. Ez az okmány részletesen leírta Barabás települést, melynek volt két malma, egy hídja, amelyen emberemlékezet óta a birtokos hídvámot szedett. Barabás, Barlabás vagy Barlabás hídja az 1200-as évek közepe előtt a Szentgróti család birtoka volt, melyet 1247-ben a család a Türjei egyháznak adományozott; az ő birtoka maradt 1945-ig.

A 14. században előbb a Türjei nemességből való Bériek, majd a Kőszegi család leszármazottai, a Kokasok, végül az ugyancsak Türjei nemzetséghez tartozó Szentgrótiak szerezték meg a falu egy-egy részét. A Batthyány család levéltárának irataiból kitűnik, hogy a 14. században megkülönböztetésként létezett Egyházaspakod is, amelynek temploma is volt. 1419-ben templomának papja Miklós fia Miklós volt, majd 1437-ben Kelemen, 1442-ben pedig Mihály.

1567-ben az első zala megyei törökdúlás alkalmával az egész falu leégett, de 1572-ben már megint másfél portát jegyeztek fel, a település régi birtokosai ekkora már nem voltak meg. 1592-ben a falut újra felégették a törökök, de hamarosan ismét újraépült.

1707-ben a kuruc-labanc háború alatt a falu egy tűzvészben ismét leégett, ekkor elpusztult fából készült temploma is. E második templomának pusztulását egy harang élte csak túl, amelyet 1677-ben öntöttek. E harang felkerült a jelenleg álló, harmadik temploma tornyába.

1769-ben 619 lakosa volt, száztizenkettő családdal, melyből negyvenegy nemesi család volt. A falu nagyobb részének birtokosai ekkor a Festetics grófok és Zalabéri Horváth József vboltak.

1783. március 31-én tűzvész pusztított a faluban: kilencvennégy házból harminckettő leégett, majd 1795-ben nagy árvíz öntötte el a falut: az egész település vízben állt, hidakat, házakat, malmokat döntött össze az anyakönyv fennmaradt bejegyzései szerint.

A 20. század elején Zala vármegye Zalaszentgróti járásához tartozott.

1910-ben 1298 lakosából 1247 magyar volt. Ebből 1274 római katolikus, 14 evangélikus, 10 izraelita volt.

1919 után a fehérpapok a Türjei szerzetesrend birtokából hasították ki azokat a telkeket, melyeken a mai Barabás újfalu felépült.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pakod légifotó.jpg

Itt áll az 1717-ben újjáépült műemlék római katolikus templom, melynek főoltárát neobarokk, szószékét 18. századi parasztbarokk fafaragás díszíti. A pakodi szőlőhegyek nemcsak a bor kedvelőinek jelentenek vonzó célpontot. A pincék többsége igen régi, nem ritka a 200 éves boltozat, még idősebb faajtók, épületek is megcsodálhatók a festői szépségű túraútvonalakon járva.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1931. május 1-jén itt született Jakabffy Sándor atléta, rövidtávfutó olimpikon (1956)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pakod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]