Magyarszerdahely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Magyarszerdahely

Magyarszerdahely címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Marczin György^[1]

Irányítószám

8776

Körzethívószám

93

Népesség

Teljes népesség

515 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

31,75 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

16,22 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Magyarszerdahely

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46.55566° k. h. 16.93765°

Magyarszerdahely

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46.55566° k. h. 16.93765°

Magyarszerdahely község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A község Nagykanizsától északra, 16 km távolságra van a Zalaegerszegre vezető út keleti oldalán. Határa részint dombos és sík, a település szabálytalan kiterjedésű. Környező települések: Alsórajk, Bánokszentgyörgy, Bocska, Borsfa, Börzönce, Bucsuta, Csapi, Eszteregnye, Felsőrajk, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Magyarszentmiklós, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrécse, Oltárc, Orosztony, Petrivente, Pölöskefő, Pötréte, Pusztaederics, Pusztamagyaród, Pusztaszentlászló, Rigyác, Söjtör, Sormás, Szentliszló, Szentpéterfölde, Szepetnek, Újudvar, Valkonya, Várfölde, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszentbalázs, Zalaújlak

[szerkesztés] Története

Régóta lakott hely, kedvező volt a megtelepedésre. Ezt igazolják a régészeti kutatások. A középső rézkor emlékeit a Homoki dűlőben találták. A korai bronzkor települését is feltárták. A késő bronzkor leleteit a Homoki és Kardoskúti dűlőben találták meg. A késő vaskori jelenlétet a kelta sírok bizonyították (Hamuszínpuszta, Homoki dűlő, Újnéppuszta). A római kor emlékeit az 1.század közepén találták meg. A feltárt temetőt folyamatosan használták. Találtak hamvasztásos és csontvázas temetkezést is.

A népvándorlás századaiban - többek között - avarok telepedtek meg a község területén. Az 1970-es évek ásatásai bizonyító erejűek. A honfoglalás idején e táj kisebb folyók szabdalta mocsaras vidék volt. A községen országút haladt át. Ezért választották a helyet a pálos barátok lakóhelyül. Kolostoruk a mai Herke-dűlőben állhatott. A férfi szerzetesek jelenléte és az út miatt a település központi szerepet töltött be, vásározó helyé vált.

Megállapíthatjuk a feltárt leletekből, hogy Magyarszerdahely területe folyamatosan lakott hely volt. Levéltári adatok a 14. század elejétől állnak rendelkezésünkre. 1323-ban Zerdahel néven említik (1699: Puszta Szerdahely; 1720: Szerdahel Szigete; 1854: Magyar Szerdahely; 1863: Magyar-Szerdahely; 1877: Magyarszerdahely). A név a szerdánként tartott vásárra és piacra utal. A magyar előtag különbözteti meg a Zala megyei Tótszerdahelytől.