Radamos
| Radamos (Radmožanci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1381 |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9223 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 254 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | 11,93 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Radamos
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 16° 23′ 00″ | |
Radamos (szlovénül Radmožanci) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombattól 20 km-re keletre, Lendvától 8 km-re északnyugatra a Lendva és a Bukovnica-patak között, a magyar határ közelében fekszik.
Története [szerkesztés]
A település első írásos említése 1381-ben "Radamas" néven történt. 1411-ben "Poss. Radamus" néven szerepel.[2] Az alsólendvai uradalom részeként még 1323-ban alsó-lendvai Bánffy Miklósnak adta birtokba Károly Róbert király. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690-ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Vályi András szerint "RÁDAMÁS. Magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobronakhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetős termékenységű, Lendva vize ugyan gyakran szokta elönteni, szőleje nints, második osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Radamos, magyar falu, Zala vmegyében, az alsó-lendvai uradalomban, 379 kath. lak." [4]
1910-ben 658, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 254 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A falu búcsújáróhelye az erdőben álló Mária-fa. A kegyhely eredete 1947-ből származik, amikor Füle József falusi pásztornak a Fekete-erdőben egy tölgy tetején megjelent a Szűzanya. Később az erdőben mintegy kétszáz embernek volt látomása, vagy csodaélménye. A fa kérgét mára teljesen elhordták a csodára váró emberek, akik ma is rendszeresen zarándokolnak el a kegyhelyre.
- A falu kulturális emléke egy a határában álló, a 20. század második negyedében emelt kőkereszt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 14.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||||||||||||||||||||||
