Bezeréd
| Bezeréd | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség 2012-ig | Pacsai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szabó Anikó Zsuzsanna (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 8934 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 155 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 12,77 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bezeréd
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Bezeréd
Pozíció Zala megye térképén
|
|
| é. sz. 46,86913°, k. h. 17,01308° | |
| Bezeréd weboldala | |
Bezeréd község Zala megyében, a Pacsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Zala megye északi részén, Zalaegerszegtől nyugatra található.
Közlekedés[szerkesztés]
Bezeréd közúton a Pacsa–Nagykapornak–Pókaszepetk észak-déli irányú mellékútra vezető két kilométeres és a 76-os főútra vezető öt kilométeres bekötőúton is elérhető. A település központjából aszfaltozott út vezet a település külterületére, a Szabad Nép-telepre, ahonnan földúton lehet továbbmenni Zalakoppány felé.
A települést mindössze napi öt autóbusz járatpár köti össze Zalaegerszeggel.
Története[szerkesztés]
A település első említése a 13. század elejéről való, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. Később egyre többször találkozni a Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) családnévvel, akik 1359-től a terület birtokosai lettek.
A törökök viszonylag későn, az 1650-es évektől kezdve portyáztak a faluban, így komolyabb elnéptelenedése nem volt tapasztalható a korábbi évszázadokban. A 18. század során sokat fejlődött a település. Az 1740-es években templomot építettek, 1771-ben tanítót hívtak az itt élők. A falu egészen az 1940-es évekig a földművelés mellett nagyrészt állattartással és szőlőtermesztéssel foglalkozott.
A második világháborút követően komoly átalakuláson ment a község. Az 1945 és 1947 közötti földosztás során leginkább a pártállás alapján jutottak a gazdák földjeikhez. Az 1950-es években bevezették a villanyt, 1959-től autóbusz is jár a településre. 1963-ban kultúrház épült, ám ekkor már megállíthatatlanul folyt a településről való elvándorlás, akik leginkább a komoly munkaerőhiányban szenvedő Zalaegerszegre költöztek.
Az 1990-es évek során vezették be a vezetékes vizet, a gázt és a telefont, ám a falu így is komoly gondokkal küszködik, lakossága elöregedett, az elvándorlás sújtja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozás[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
.svg)
|
|||||
