Letenye

Ez a szócikk Zala megyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Letenye (egyértelműsítő lap).

Letenye

Letenye címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Letenyei

Jogállás

város

Polgármester

Halmi Béla (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

8868

Körzethívószám

93

Népesség

Teljes népesség

4189 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

100,41 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

41,72 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Letenye

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,43365°, k. h. 16,72248°

Letenye

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46,43365°, k. h. 16,72248°

Letenye (horvátul Letinja^[3]) város Zala megyében. A Letenyei kistérség központja.

Fekvése [szerkesztés]

A megye Horvátországgal szomszédos délnyugati részén fekszik, 22 km-re Nagykanizsától. Határában folyik a Mura folyó. A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok terülnek el (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).

Közlekedés [szerkesztés]

A város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es elsőrendű főútvonal, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M70-es autóút. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópályát is terveznek (ezt a tervet már elvetették). A városba futnak továbbá a környező településekből az utak.

A térség autóbuszközlekedése más Zala megyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentire és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre vasárnap indulnak buszjáratok.

Története [szerkesztés]

Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.

A török hódoltság idején többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.

A településen 1923 óta működik közúti határátkelő.

1929-ben Béc, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.

Nevezetességei [szerkesztés]

Szapáry-Andrássy-kastély
Szentháromság római katolikus plébániatemplom
Aranybárány fogadó - épült 1800 körül barokk stílusban

A kastály parkjában egy több mint 250 éves platánfa áll

Turizmus [szerkesztés]

termálfürdő

Híres emberek [szerkesztés]

Kalivoda Kata (1877–1936) festő
Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, akadémikus
Korach (Komját) Aladár (1891–1937) költő, újságíró
Korach (Kenyeres) Júlia (1895–1958) politikus, publicista
Nagy Feró énekes
Olgyay Miklós (1904–1958) biológusprofesszor
Patzner (Perényi) István (1860–1906) műfordító, egyházi író
Schram Ferenc (1923–1975) zenetörténész, néprajzkutató

Képgaléria [szerkesztés]

Rovásos helynév-tábla (2011.03.12)

Források [szerkesztés]

↑ Letenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)