Ozmánbük

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ozmánbük
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Kovács Anikó Livia[1]
Irányítószám 8998
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 201 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 27,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ozmánbük (Magyarország)
Ozmánbük
Ozmánbük
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 27″, k. h. 16° 40′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 27″, k. h. 16° 40′ 13″
Ozmánbük (Zala megye)
Ozmánbük
Ozmánbük
Pozíció Zala megye térképén

Ozmánbük község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ozmánbük Zalaegerszegtől 20 km-re fekszik a Vasi-Hegyhát tájegységben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név viszonylag későn tűnt fel a forrásokban, a 16. század közepén hegyháti nemesek felsorolásánál említik. A Vasi-Hegyháton vezetett az a fontos útvonal (középkori néven Olasz- vagy Király út), az ország középpontjából kiindulva tartott Észak-Itália irányába. Ennek feltehetően római előzményekkel is rendelkező útvonalnak a védelmére épült fel az ún. Római sánc, amely a korai magyar határvédelem egyik belső vonala. A hegyháti útvonal a fontosságát az egész középkoron át megőrizte. Az Itáliába tartó kereskedelemnek a török hódoltság vetett véget. A hegyháti falvak a 16. század végén behódoltak a töröknek, és a közvetlen fenyegetettség csak Kanizsa felszabadítása (1690) után ért véget. A mai Ozmánbük két részből tevődött össze. A középkorban egyik részét temploma miatt Egyházasbiknek, a másik részét Túlsó-, majd a török hódoltság idején Oszmán kanizsai bég nevét felvéve O(s)zmánbük néven jegyzik a krónikák. Bük első említése a 14. századból származik. A falu első birtokosa, a Byki család tagjai már 1531-ben a török pusztításaira hivatkozva eladták itteni két nemesi kúriájukat. A falu a török háború idején a 17. században elnéptelenedett, de hamarosan újratelepült. 1690-ben a faluban elhagyott, lepusztult egytornyú templom állt, melyet 1748-ra romjaiból építettek fel és még ma is megtalálható.

Ozmánbükhöz tartozik, de Halastóhoz van közelebb a valaha önálló, 30 lelket számláló Márkus település. A község tájértéke felbecsülhetetlen és kihasználatlan. A patakvölgyek tiszta levegőjű, szelíd vadban és madárcsicsergésben gazdag erdőknek adnak otthont. A patakvölgyek mentén lovastúra-útvonal található. A község lakosai vendégszeretetükről ismertek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ozmánbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zala kapujában. Ismertető kiskönyv