Ozmánbük
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Ozmánbük | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség 2012-ig | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kovács Anikó Livia[1] |
| Irányítószám | 8998 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 185 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 27,65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ozmánbük
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Ozmánbük
Pozíció Zala megye térképén
|
|
| é. sz. 46,92426°, k. h. 16,67034° | |
Ozmánbük község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ozmánbük Zalaegerszegtől 20 km-re fekszik és a Vasi-Hegyhát tájegységét képezi.
Története [szerkesztés]
A név viszonylag későn tűnt fel a forrásokban, a 16. század közepén hegyháti nemesek felsorolásánál említik. A Vasi-Hegyháton vezetett az a fontos útvonal (középkori néven Olasz- vagy Király út), az ország középpontjából kiindulva tartott Észak-Itália irányába. Ennek feltehetően római előzményekkel is rendelkező útvonalnak a védelmére épült fel az ún. Római sánc, amely a korai magyar határvédelem egyik belső vonala. A hegyháti útvonal a fontosságát az egész középkoron át megőrizte. Az Itáliába tartó kereskedelemnek a török hódoltság vetett véget. A hegyháti falvak a 16. század végén behódoltak a töröknek, és a közvetlen fenyegetettség csak Kanizsa felszabadítása (1690) után ért véget. A mai Ozmánbük két részből tevődött össze. A középkorban egyik részét temploma miatt Egyházasbiknek, a másik részét Túlsó-, majd a török hódoltság idején Oszmán kanizsai bég nevét felvéve O(s)zmánbük néven jegyzik a krónikák. Bük első említése a 14. századból származik. A falu első birtokosa, a Byki család tagjai már 1531-ben a török pusztításaira hivatkozva eladták itteni két nemesi kúriájukat. A falu a török háború idején a 17. században elnéptelenedett, de hamarosan újratelepült. 1690-ben a faluban elhagyott, lepusztult egytornyú templom állt, melyet 1748-ra romjaiból építettek fel és még ma is megtalálható.
Ozmánbükhöz tartozik,de Halalstóhoz van közelebb a valaha önálló 30 lelket számláló Márkus település.A község tájértéke felbecsülhetetlen és kihasználatlan.A patakvölgyek tiszta levegőjű,szelíd vadban,madárcsicsergésben gazdag erdőknek adnak otthont.A patakvölgyek mentén lovastúra útvonal található. A község lakosai vendégszeretetükről ismertek.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Ozmánbük települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Források [szerkesztés]
- Zala kapujában. Ismertető kiskönyv
.svg)
|
|||||||
 |
Ez a Zala megyei településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
