Zalaerdőd

Zalaerdőd
Zalaerdőd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Kistérség	Sümegi
Rang	község
Polgármester	Bódis József Tibor
Irányítószám	8344
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	260 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	14,70 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaerdőd Pozíció Magyarország térképén
Zalaerdőd Pozíció Veszprém megye térképén
é. sz. 47° 3′ 5.33″, k. h. 17° 7′ 36.66″47.0514805556, 17.12685
Zalaerdőd weboldala

Zalaerdőd község Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben.

Fekvése

Zalaerdőd, Veszprém megye legnyugatibb települése a Kemenesalján, Vas és Zala megye határán fekszik.

A legközelebbi települések Hetyefő 2 km és a Vas megyei Keléd 3,5 km.

A legközelebbi vasútállomás (kb. 4,5 km) Dabronc a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon.

Története

Zalaerdőd nevét 1351-ben említette először oklevél Nauylad néven, mint a Nyavalád család birtokát. Első ismert birtokosa Nyavalyádi Henrik fia, Jakab volt.

Nevét 1426-ban is említette egy oklevél, mint Szentlászló Márton birtokát. Később a Marczali család kapta meg királyi adományként.

1454-ben Marczali János somogyi főispán az akkor lakatlan pusztát az erenyei pálosoknak adta, majd adományát 1458-ban Mátyás király is megerősítette.

Nyavalyád 1494-ben és 1496-ban az összeírásokban a Szent György vár tartozékaként szerepelt. Szentgyörgy vára a Marczaliaké volt.

A török időkig több birtokosa is volt, de határa nagyrészt az erenyei pálos rend birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett.

1650-től mint puszta, 1656-tól már mint lakatlan hely, majd Nyavalád a pápai monostor birtoka lett.

1702-ben települt újra a falut, az új telepesek – többek között - három évre szóló adómentességet, szabad költözködési jogot kaptak.

A 18. század közepe után a tüskevári konvert birtokaként szerepelt az összeírásokban.

1799-től, a Rokolyán–Nyavaládi közalapítványé, 1824-től 1945-ig, a Katolikus Vallásalap somlóvásárhelyi uradalmához tartozott.

Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás után határának nagyobb része a Vallásalapítványé, majd az 1945-ös földosztáskor jutott a helybeliek kezére.

1910-ben 743 lakosából 741 magyar volt. Ebből 733 római katolikus, 10 izraelita volt.

A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott.

Címerének magyarázata

Felső, zöld mezejében az aranyszínű korona azt jelképezi , hogy a község 600 éven át Zala megyéhez tartozott. A pajzs alsó, aranyszínű mezőjében látható zöld színű eke és tölgyfa az erdőgazdálkodást jelképezi, a kereszt pedig azt, hogy a község több mint ötszáz éven át a pálos szerzetesrend birtoka volt.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma - 1790-ben épült, későbarokk stílusban.
• A falu határában található egykori püspöki erdő egyike Veszprém megye legnevezetesebb kocsányos tölgyeseinek.

Híres emberek

• Itt volt plébános 1951-1974 közt Szakos Gyula, későbbi székesfehérvári katolikus püspök.