Pétfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pétfürdő
Pétfürdő címere
Pétfürdő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Várpalotai
Kistérség Várpalotai
Jogállás nagyközség
Polgármester Horváth Éva[1]
Irányítószám 8105
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 4722 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 278,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pétfürdő (Magyarország)
Pétfürdő
Pétfürdő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 31″, k. h. 18° 07′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 31″, k. h. 18° 07′ 25″
Pétfürdő (Veszprém megye)
Pétfürdő
Pétfürdő
Pozíció Veszprém megye térképén
Pétfürdő weboldala

Pétfürdő nagyközség Veszprém megyében, a Várpalotai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bakony délkeleti lábánál, Várpalota várostól 2 km-re fekszik a település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést először, 1082-ben említik a Péti-víz mentén működő malmai révén.A környék lakott voltára elsőként a település határában feltárt római kori maradványok - út- és gátmaradvány - utalnak. Később Anonymus említi, mint a Veszprém meghódítására induló honfoglalók pihenőhelyét. A középkorban Peyt, Peth neveken volt ismert. A XV. századtól Palotához tartozik, a török idők alatt elnéptelenedik. Melegvíz-forrásait 1716-ban említik először.Újratelepítése a 17.sz. végén kezdődik a Zichyek jóvoltából.A fürdőhelyet 1860 körül kezdik kiépíteni. Még ebben az évben megépül vasútállomása a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén. 1913-ban a község nevét Pétről Pétfürdőre változtatják.

Bár már 1916-ban tervbe vették, csak 1929-ben kezdődik a település életét a mai napig meghatározó vegyipari üzemek építése. Ammónia- és műtrágyagyár épül, a Pétisó márkanév külföldra is elviszi a település hírét. Mivel a második világháború alatt hadiüzemként működik, a gyárat és vele a települést is két súlyos bombatámadás is éri. A háború után 1951-ben Várpalotához csatolják, csakúgy, mint Inotát, a gyárat jelentős mértékben bővítik, ezzel együtt a lakossága jelentősen megnő, sokan érkeznek az ország távolabbi részeiből, Orosházáról, Mezőhegyesről, Martfűről.

A rendszerváltás egyik, a helyieket sajnálatosan érintő előszele, hogy a Péti Nitrogénművek a szocialista nagyvállalatok közül elsőként jelent csődöt. A rendszerváltással, ahogy a környéken mindehol, nagyarányú leépítések történtek, végül azonban - természetesen a hajdani termelés töredékével - az átszervezett és privatizált Péti Nitrogénművek Rt. stabilizálja a működését, és újra meghatározó tud lenni a környék gazdasági életében.

1996-ban Pétfürdőn népszavazást írtak ki, melynek során az ott lakók kifejtették elszakadási szándékukat Várpalotától. A Köztársasági Elnök 116/1997. (IX. 3.) számú határozatával 1997. október hónap 1. napjától önálló községgé nyilvánította Pétfürdőt. A válással együttjáró vagyonmegosztás csak sokára, bírósági eljárásban sikerült. A település 2001-től viseli a nagyközség címet. Polgármestere 1997 óta Horváth Éva.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1941-ben épült római katolikus templom erdélyi neogót stílusú, a puritán templombelsőt gyönyörű, festett fa Kazettás mennyezet díszíti. Harangját Szent Lászó király tiszteletére öntötték.

Megközelíthetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Várpalotától 2 km-re fekvő települést legkönnyebben a 8-as számú főútról letérve érhetjük el legkönnyebben – Lepsény felé letérve a 7207. sz. útra. Vasútállomása a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal|Székesfehérvár-Szombathely vasútvonalon fekszik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pétfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]