| Salomvár |
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Nyugat-Dunántúl |
| Megye |
Zala |
| Kistérség 2012-ig |
Zalaegerszegi |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Mónok István[1] |
| Irányítószám |
8995 |
| Körzethívószám |
92 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
608 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
37,74 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
16,11 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,84997°, k. h. 16,66096°46.84997, 16.66096 |
Pozíció Zala megye térképén
|
| é. sz. 46,84997°, k. h. 16,66096°46.84997, 16.66096 |
Salomvár község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.
Salomvár Magyarország nyugati régiójában, Zala megye északnyugati részén, Zalaegerszegtől 15 kilométerre, a Zala partján fekszik.
Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon (Zalacséb-Salomvár vasútállomás).
Salomvár története az Árpád-házi királyok uralkodásának idejére vezethető vissza. 1213-ban miután Gertrudis (Gertrúd) királynét meggyilkolták, a királyi gyermekeket, köztük Béla herceget (a későbbi IV. Béla királyt) a Vasvári ispán Miska és fia Salamon rejtették el. II. András halicsi hadjáratáról visszatérve köszönetképpen megajándékozta őket. Miskának az Edelics nevű birtokot (mai Pusztaederics), Salamonnak pedig a Harkály nevezetű földeket adta. 1352-ben jelenik meg először a Salamonvár név. Valószínűleg Salamon unokája Vörös Salamon építtetett egy várkastélyt a Zala folyó mellett, amelyről Salamonvárát elnevezték. A XVI. században olvasható már feljegyzésekben a ma is használt Salomvár elnevezés, a Salamonvár név helyett.
Római katolikus műemlék templom 1230 körül a Salamon család már egy román kori szentélyt építtetett a központban, amit 1270-ben megnagyobbítottak és csúcsíves stílusban átépítettek. A templom falán egy napóra látható, amit a fennmaradt írások már 1605-ben említenek.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
Zala folyó menti települések |
|
|
|
|