Gyulakeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyulakeszi
Gyulakeszi templom 2.JPG
Gyulakeszi címere
Gyulakeszi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Kistérség Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Tóth József[1]
Irányítószám 8286
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 703 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 74,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyulakeszi (Magyarország)
Gyulakeszi
Gyulakeszi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 59″, k. h. 17° 28′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 59″, k. h. 17° 28′ 55″
Gyulakeszi (Veszprém megye)
Gyulakeszi
Gyulakeszi
Pozíció Veszprém megye térképén
Gyulakeszi weboldala

Gyulakeszi község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Balaton-felvidéken, Tapolcától alig 4 kilométerre, a Csobánc hegy nyugati lábánál fekszik, a Devecsert Badacsonytomajjal összekötő 7317. sz. úton.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A posta melletti épület kéményén gólyafészek található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ősrégi településen minden kor nyomai megtalálhatók. Először 1180-ban említi oklevél Kesző néven, 1522-től Gyulakeszi. 1678-tól a herceg Esterházy család volt a település földesura. 1869-ben nagy tragédia érte a községet: egy tűzvészben az egész falu leégett templomostól. A a szörnyű tragédia után csak lassan épült fel.

Csobánc vára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csobánci várrom és templomrom (XIII. század)

A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el (1255-ben tesznek először említést a korabeli feljegyzések), de az 1270-es években már mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.

A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halála után Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték.

Az 1550-es-'60-as évek Csobánc ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László, aki korának ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt.

Ezekben az években Csobáncot több alkalommal is ostromolták a törökök, de elfoglalni sohasem tudták.

Az 1600-as évek sem voltak kevésbé mozgalmasak. 1664-ben a vár alatt vonult el a Szentgotthárdnál vesztes csatát vívó török haderő, soraiban Evlija Cselebi történetíró-világutazóval, aki műveiben meg is említi Csobáncot.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A felfelé vezető út mellett az elpusztult Csobáncszögi község templomának falai omladoznak. A 13. század elejéről származó román kori épületet a környékbeli nép "Rossz-templomnak" nevezte el.

Csobánc vára

  • A Szent Márton püspök római katolikus templom eredetijét valószínűleg az Esterházyak építtették a XVIII. században. 1869-ben leégett, és az Esterházy család újjáépítette.
  • Mögötte található Merencsics Tibor alkotása: Gyulaffy László bronz mellszobra. A „magyar Achilles”, Csobánc várának védője innen őrzi a síkságból kiemelkedő szépséges bazalthegyet, a Csobáncot.
  • Szent Donát kápolna a szőlőhegyen
  • Eszterházy kastély (18. század)
  • Csigó kastély (18. század)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]