Szőc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőc
Szőc címere
Szőc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Ajkai
Kistérség Ajkai
Jogállás község
Polgármester Németh Balázs (független)[1]
Irányítószám 8452
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 416 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 57,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szőc  (Magyarország)
Szőc
Szőc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 26″, k. h. 17° 30′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 26″, k. h. 17° 30′ 50″
Szőc  (Veszprém megye)
Szőc
Szőc
Pozíció Veszprém megye térképén
Szőc weboldala

Szőc (németül Sitz) község Veszprém megyében, az Ajkai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északkeletről Halimba, nyugati irányból Nyirád, míg délkeletről Taliándörögd határolja a Bakony Kisalföldre lehúzódó nyúlványán helyezkedik el. Az Ajkát Sümeggel összekötő úton közelíthető meg. Ajkáról menetrendszerű autóbusz járatokkal is elérhető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1272-ben említik először irásban Zelch néven, ami szláv eredetére utal és jelentése kis falu. Területének fele a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik fele a Dobosi család tulajdona. A Dobosi család tulajdonának egy részét a Gyulaffy családnak adta el, másik részét pedig a helyi nemességre ruházta át. A püspöki uradalom területe 1494-ben Tátika várához tartozott. Később a falu teljes területe a Gyulaffyaké lett. 1669-től a birtok az Esterházy család tulajdonába került.
A török hódoltság idején a környék többi településéhez hasonlóan teljesen elnéptelenedett, majd 1741-ben a tulajdonos Esterházy család Németországból hozott telepesekkel népesítette be.

A községgel határos Halimba bauxitbányászatának fejlesztése Szőcöt is jelentősen érintette. A községhez tartozó Határvölgy és Szár-hegy területén 1952-ben tervszerű kutatásokkal jó minőségű bauxitlencséket tártak fel. Részben kisebb külszini fejtésekben és többségében kedvező adottságú mélyműveléses bányákban a karsztvíz szintje fölött termeltek bauxitot. A termelvény elszállítása érdekében jó minőségú közutat építettek és Határvölgyben és lakótelepet is létesítettek. Az ércvagyon kimerülése után a bányaüzem felhagyott épületeiben Szociális Otthont alakítottak ki.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templomát a betelepített németajkú lakosság 1760 és 1770 között éppítette barokk stílusban, a középkori román kori templom maradványain, felhasználva annak egyes elemeit. Ma is láthatók a román stilusú romok oszlopai, a dongaboltozatos szentély maradványai és a templom körüli kerítés. A községtől délre fekvő Szőlőhegy oldalában található a Szent György kápolna és az attól mintegy 2 kilométerre lévő román kori dabospusztai templomrom. A Mária kápolna a község központjában található. A község határában több helyen kőbányát nyitottak, melyekből építkezésekhez mészkövet fejtettek.

Hertelendy-kastélyrom

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szőci polgármester-választás
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cartográfia: Bakony. Budapest. 1998.