Szőc

Szőc címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Veszprém

Kistérség 2012-ig

Ajkai

Jogállás

község

Polgármester

Németh Balázs (független)^[1]

Irányítószám

8452

Körzethívószám

88

Népesség

Teljes népesség

434 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

57,48 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

7,55 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szőc

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 1′ 26,00″, k. h. 17° 30′ 49,97″

Szőc

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 47° 1′ 26,00″, k. h. 17° 30′ 49,97″

Szőc weboldala

Szőc (németül Sitz) község Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Északkeletről Halimba, nyugati irányból Nyirád, míg délkeletről Taliándörögd határolja a Bakony Kisalföldre lehúzódó nyúlványán helyezkedik el. Az Ajkát Sümeggel összekötő úton közelíthető meg. Ajkáról menetrendszerű autóbusz járatokkal is elérhető.

Története [szerkesztés]

1272-ben említik először irásban Zelch néven, ami szláv eredetére utal és jelentése kis falu. Területének fele a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik fele a Dobosi család tulajdona. A Dobosi család tulajdonának egy részét a Gyulaffy családnak adta el, másik részét pedig a helyi nemességre ruházta át. A püspöki uradalom területe 1494-ben Tátika várához tartozott. Később a falu teljes területe a Gyulaffyaké lett. 1669-től a birtok az Esterházy család tulajdonába került.
A török hódoltság idején a környék többi településéhez hasonlóan teljesen elnéptelenedett, majd 1741-ben a tulajdonos Esterházy család Németországból hozott telepesekkel népesítette be.

A községgel határos Halimba bauxitbányászatának fejlesztése Szőcöt is jelentősen érintette. A községhez tartozó Határvölgy és Szár-hegy területén 1952-ben tervszerű kutatásokkal jó minőségű bauxitlencséket tártak fel. Részben kisebb külszini fejtésekben és többségében kedvező adottságú mélyműveléses bányákban a karsztvíz szintje fölött termeltek bauxitot. A termelvény elszállítása érdekében jó minőségú közutat építettek és Határvölgyben és lakótelepet is létesítettek. Az ércvagyon kimerülése után a bányaüzem felhagyott épületeiben Szociális Otthont alakítottak ki.

Nevezetességei [szerkesztés]

Római katolikus templomát a betelepített németajkú lakosság 1760 és 1770 között éppítette barokk stílusban, a középkori román kori templom maradványain, felhasználva annak egyes elemeit. Ma is láthatók a román stilusú romok oszlopai, a dongaboltozatos szentély maradványai és a templom körüli kerítés. A községtől délre fekvő Szőlőhegy oldalában található a Szent György kápolna és az attól mintegy 2 kilométerre lévő román kori dabospusztai templomrom. A Mária kápolna a község központjában található. A község határában több helyen kőbányát nyitottak, melyekből építkezésekhez mészkövet fejtettek.

Hertelendy-kastélyrom