Szőc
| Szőc | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség | Ajkai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Dr. Szél András Péter[1] | ||
| Irányítószám | 8452 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 434 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 57,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szőc
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szőc
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| Szőc weboldala | |||
Szőc (németül Sitz) község Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Északkeletről Halimba, nyugati irányból Nyirád, míg délkeletről Taliándörögd határolja a Bakony Kisalföldre lehúzódó nyúlványán helyezkedik el. Az Ajkát Sümeggel összekötő úton közelíthető meg. Ajkáról menetrendszerű autóbusz járatokkal is elérhető.
[szerkesztés] Története
1272-ben említik először irásban Zelch néven, ami szláv eredetére utal és jelentése kis falu. Területének fele a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik fele a Dobosi család tulajdona. A Dobosi család tulajdonának egy részét a Gyulaffy családnak adta el, másik részét pedig a helyi nemességre ruházta át. A püspöki uradalom területe 1494-ben Tátika várához tartozott. Később a falu teljes területe a Gyulaffyaké lett. 1669-től a birtok az Esterházy család tulajdonába került.
A török hódoltság idején a környék többi településéhez hasonlóan teljesen elnéptelenedett, majd 1741-ben a tulajdonos Esterházy család Németországból hozott telepesekkel népesítette be.
A községgel határos Halimba bauxitbányászatának fejlesztése Szőcöt is jelentősen érintette. A községhez tartozó Határvölgy és Szár-hegy területén 1952-ben tervszerű kutatásokkal jó minőségű bauxitlencséket tártak fel. Részben kisebb külszini fejtésekben és többségében kedvező adottságú mélyműveléses bányákban a karsztvíz szintje fölött termeltek bauxitot. A termelvény elszállítása érdekében jó minőségú közutat építettek és Határvölgyben és lakótelepet is létesítettek. Az ércvagyon kimerülése után a bányaüzem felhagyott épületeiben Szociális Otthont alakítottak ki.
[szerkesztés] Nevezetességei
Római katolikus templomát a betelepített németajkú lakosság 1760 és 1770 között éppítette barokk stílusban, a középkori román kori templom maradványain, felhasználva annak egyes elemeit. Ma is láthatók a román stilusú romok oszlopai, a dongaboltozatos szentély maradványai és a templom körüli kerítés. A községtől délre fekvő Szőlőhegy oldalában található a Szent György kápolna és az attól mintegy 2 kilométerre lévő román kori dabospusztai templomrom. A Mária kápolna a község központjában található. A község határában több helyen kőbányát nyitottak, melyekből építkezésekhez mészkövet fejtettek.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Cartográfia: Bakony. Budapest. 1998.
|
|||||
