Zalaújvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaújvár (Pribislavec)
Dvorac Feštetić, Pribislavec - jug.JPG
A zalaújvári Festetics-kastély.
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Zalaújvár
Rang falu
Alapítás éve 1366
Polgármester Višnja Ivačić
Irányítószám 40000
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 2929 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 11,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaújvár  (Horvátország)
Zalaújvár
Zalaújvár
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 23′ 40″, k. h. 16° 28′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 40″, k. h. 16° 28′ 40″
Zalaújvár weboldala

Zalaújvár (horvátul Pribislavec) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornyától 3 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1366-ban "Poss. Porbozlouhaza" alakban említik először. 1478-ban már mai horvát nevén "Pribislawecz" alakban szerepel a csáktornyai uradalom tartozékai között.[2] Régi magyar neve Porboszlóháza és horvát neve is minden bizonnyal a szláv Pribislav személynévből származik. A település valószínűleg sokkal régebbi, mint az első említése és már 1334-ben a muraközi plébániák első írásos említésekor a drávaszentmihályi plébániához tartozhatott.

Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. 1691-ben Zrínyi Ádám halála után a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy már 1831-ben állt itt egy szép udvarház, körülötte rendezett parkkal, melyet valószínűleg még a 17. században építtetett gróf Zrínyi Ádám, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós fia. Ennek a helyén építtette 1870-ben a Festetics család a mai is álló pompás neogótikus kastélyt.

Vályi András szerint " PRIBISLAVECZ. Elegyes horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Csáktornyához közel, mellynek filiája, határja jól termő." [3]

1910-ben 1121, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd visszakerült Jugoszláviához. 2001-ben 2929 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Festetics-kastélyt 1870-ben építtette gróf Festetics György egy korábbi udvarház helyén neogótikus stílusban. A kastélyt szép park és kert övezi, benne kis kápolnával. Bár a kastély a háború alatt kárt szenvedett, ma is a Muraköz egyik legszebb romantikus épülete. Ma a helyi alapiskola működik benne.
  • Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1867-ben épült. Mai formáját az 1903-as bővítés után érte el. A hajó 16,89 m hosszú és 9,16 m széles, a szentély szélessége 5,74 m. 1975-ben építették hozzá a sekrestyét. Az oltárkép ismeretlen festő alkotása, gróf Festetics György ajándéka.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. július 31.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.