Nemesgulács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemesgulács
Nemesgulács a Szent-György-hegyről.jpg
Nemesgulács címere
Nemesgulács címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Kistérség Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Nagy Rudolfné (független) [1]
Irányítószám 8284
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 926 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 117,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesgulács  (Magyarország)
Nemesgulács
Nemesgulács
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 04″, k. h. 17° 28′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 04″, k. h. 17° 28′ 59″
Nemesgulács  (Veszprém megye)
Nemesgulács
Nemesgulács
Pozíció Veszprém megye térképén

Nemesgulács község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mintegy 1000 lakosú település a Tapolcai-medence déli részén, a Gulács nyugati tövében. A tájat ez a 393 m magas bazalthegy uralja, nevezik cukorsüvegnek vagy magyar Fuzsijamának is, melynek tetejére turistaút vezet. 1961-ig üzemelt itt kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik.

A Tapolcával szomszédos, a Balatontól kb. 5 kilométerre lévő település megközelíthető közúton: a Balaton partján vezető 71-es főútról Badacsonytomajnál kell rátérni a Tapolca felé vezető útra; vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca vonalon érhető el Nemesgulács (megállója közös Kisapátival).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község neve az ómagyar Gula névből származik.

A török háborúk idején a falu elpusztult, 1715-ben telepítették újra, 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartották számon. 1790-ben 29 nemesi család neve ismert, a Raposa, Péterffy és Edvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak. 1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt, a hagyomány szerint itt szolgált Répa Rozi, Sobri Jóska híres betyár szeretője.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község templomát 1725-ben építették fel romjaiból. Az új templomot 1845 és 1850 között emelték, klasszicista stílusban. A templomkertben Mindszenty-emlékművet avattak 1989-ben, az országban először.

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település adottságai révén már a római időktől fogva virágzó szőlőtermesztés helyszíne, a világhírű badacsonyi borok jelentős részét Nemesgulácson termelik. A jeles napok, ünnepek nagy része is a szőlőhöz, borhoz kötődik: Mátyás-napi borverseny februárban, Új-bor ünnepe, szüreti felvonulás októberben, Márton-napi Új-bor bemutató novemberben. Élő hagyománya van a húsvéti locsolásnak és zöldágjárásnak, valamint a májusfa állításnak is. A búcsút június második vasárnapján, a Hegynapot augusztus első szombatján, a Falunapot szeptember első szombatján tartják.

A Keresztury Dezső iránti tiszteletet fejezi ki az Emléknap minden év május 18-án.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt lakott Kodolányi János apai nagyapja, az író gyermekkorában néhány alkalommal itt nyaralt nála.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nemesgulács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]