Ábrahámhegy
| Ábrahámhegy | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség | Tapolcai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Vella Ferenc Zsolt[1] | ||
| Irányítószám | 8256 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 456 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 30,65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ábrahámhegy
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ábrahámhegy
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| Ábrahámhegy weboldala | |||
Ábrahámhegy község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ábrahámhegy a Balaton északi partján, a Badacsonytól keletre, Révfülöp községtől 5 km-re, a 71-es út mentén található. 2,8 km-es tóparti szakasz, 7 km² terület és 5 km² vízfelület tartozik a településhez.
[szerkesztés] Története
A Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye, mert egyrészt hegyei félkör alakban nyugatról és északról elzárják, védik a szelektől, másrészt egy völgykatlanban húzódik és így klímája melegebb a környezeténél. Elérhető még vonattal a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon.
A környékére vonatkozó első írott feljegyzés 1082-ből származik, melyben községünk Ábraham néven szerepel.
II. Endre királysága alatt királyi udvarnokok birtokolták, de kedvenc helye volt a rómaiaknak is, melyet számtalan régészeti lelet is igazol.
A község életében jelentős fejlődést jelentett, amikor átadásra került a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal (1909) és 1925-ben elkészült az ábrahámhegyi vasútállomás.
A hegyekkel övezett festői környezet kiváló helyet ígért a csendet, nyugalmat kívánó nyaralóknak. Sorra épültek az üdülőházak, mivel már a megközelítése is könnyebb volt. Kedvelt hely lett Ábrahámhegy.
1925-ben megalakult a Fürdő- és Kultúrszövetkezet, melynek közreműködésével, már 1927-ben megépítették a '70-es évek végéig fennálló fürdőbejáratot és kabinokat. A strand fejlesztését és szépítését segítette az 1934-ben megalakult Fürdőegyesület. Egy községi könyvtár is működik az óvoda épületében.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Bökk-hegyi kilátó
- Salföldi pálos kolostorrom
- Vízimalom (18. századból)
- Kisörspusztai román stílusú templomrom (13. század)
- Harangláb
- Csörgey Titusz Emlékmúzeum
és a Szent László templom.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||
