Nyárád (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyárád
Nyárád címere
Nyárád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Pápai
Kistérség Pápai
Jogállás község
Polgármester Pajak Károly László[1]
Irányítószám 8512
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség 941 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyárád (Magyarország)
Nyárád
Nyárád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 04″, k. h. 17° 21′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 04″, k. h. 17° 21′ 48″
Nyárád (Veszprém megye)
Nyárád
Nyárád
Pozíció Veszprém megye térképén

Nyárád község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyárád Pápától 10 kilométerre délnyugatra található.[3]

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

358 lakás van a városban, km²-enként átlagosan 18,08.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a település lakóinak 99,2%-a magyar és 0,8%-a cigány származásúnak vallotta magát.[4]

Vallási kötődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a település lakosai 55,9%-a római katolikusnak, 36,1%-a reformátusnak, 4,4%-a evangélikusnak, 2,4%-a nem jelölt meg egyházat/felekezetet és 1,0%-a nem válaszolt vallotta magát.[4]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településről az első írásos emlékek 1153-ról maradtak ránk, mikor Adalbert, II. Géza király követe feleségére hagyta nyárádi birtokát. Nyárád 1347-ben Csenig Péter birtokába került a pannonhalmi főapátságtól, s 1650-től pedig az Esterházy család birtoka.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom - A település első temploma 1387-ben épült, amit a törökök leromboltak. 1758-ban ide építette barokk stílusban Fellner Jakab a mai katolikus templomot. A templomtoronyt pedig Pauly Mihály tervei alapján épült meg 1790-ben.

A templom tornya 32 méter magas, 500 kilogramm tömegű harangját Szlezák Rafael öntötte 1957-ben Budapesten.[3]

Itt éltek, Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyulasi József (Nyárád, 1946 március 1- ) - népi fararagó művész itt született a településen.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyárád labdarúgócsapatát 1960. május 20-án alapították. A megyei negyedosztályban játszanak.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyárád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b c Ágoston István: Nyárád, római katolikus templom (magyar nyelven) (html). MR1-Kossuth Rádió, 2011. április 8. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  4. ^ a b A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
  5. Nyárád SE (magyar nyelven). Nyárád község honlapja. (Hozzáférés: 2011. július 26.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]