Nyárád (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyárád
Nyárád1.jpg
A Nyárád Búzaháza közelében
Közigazgatás
Országok  Románia
Megyék Maros megye
Földrajzi adatok
Hossz 82 km
Forrásszint 602 m
Vízhozam 3,6 m³/s
Vízgyűjtő terület 651 km²
Forrás A Nagy-Nárád és Kis-Nyárád összefolyása Vármezőnél, a Görgényi-havasokban
é. sz. 46° 40′ 10″, k. h. 25° 00′ 57″
Torkolat Maros (Nyárádtő közelében) → TiszaDunaFekete-tenger
é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 24° 25′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 24° 25′ 36″
Elhelyezkedése
Raul Niraj.png

A Nyárád (románul: Niraj, németül Niersch) a Maros baloldali mellékfolyója Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Kultúrtörténete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó első említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel, ahol Nyárádtőn egy István nevű papot említenek „Stephanus de Naradya”-ként.

Orbán Balázs szerint:

„Marosszék közép folyójához, az annyiszor megénekelt szőke Nyárádhoz értünk, itt terül el előttünk annak szép termékeny tere, mely szélességben túlhaladja a Küküllők, sok helyt pedig megközeliti a Maros terét, s mindeniket népeségének sürűségével felülmulja. Nyárád kőnélküli agyagos talajon folyván, vize rendszerint zavaros, honnan szőke mellékneve.” [1]

Futása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyárád a Görgényi-havasokban eredő két patak, a Mező-havas keleti oldalán 1239 méter magasságban eredő Kis-Nyárád és a valamivel északabbra előbukkanó Nagy-Nyárád összefolyásából keletkezik Vármező területén 602 méter magasságban. Délnyugati irányba tartva a hegységből kijutva előbb északról elhalad a Bekecs-hegy mellett, majd délnek fordul, végül Nyárádszereda után a Küküllő-menti-dombság északi részén kanyarog nyugat-délnyugati irányban.

A hegyvidéki felső szakasz és az alsó szakasz között jelentős különbség mutatkozik.[2]

A folyó völgye a középső és alsó szakaszon kb. 2 km széles, ami az átlagos vízhozamot figyelembe véve (3,6 m³/s) szokatlanul szélesnek számít. A völgy aszimmetrikus jellegű, a folyó a völgy jobb oldalán helyezkedik el.

A terület kontinentális klímájú, az átlaghőmérséklet 8,5°C, az évi csapadék 700–1200 mm. A vízgyűjtő területére jellemző, hogy hóolvadás vagy áradások esetén a vízhozam jóval meghaladja a sokéves átlagot (a maximális mért hozam 330 m³/s, 1970. május 14-én). Áradáskor nagy mennyiségű hordalékot hoz a folyó, ezért (a sárgás szín miatt) kapta a népies „szőke Nyárád” elnevezést.

Nyárádtő környékén, Vidrátszeg közelében torkollik a Marosba 300 m-en.

Fontosabb mellékvizei: Kis-Nyárád (Bekecsalja), Vityal, Tompa pataka, Peres, Hodos pataka, Nyomát pataka, Teknős patak, Eger patak, Vécke.

Települések a folyó mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyárád vízgyűjtő területe nagyjából egybeesik Nyárádmente nevű néprajzi tájegységgel, ami Székelyföldhöz, ezen belül Marosszékhez tartozik. A vidék Erdély egyik legsűrűbben lakott területének számít: 66 településen több mint 40 ezer ember lakja.

A Felső-Nyárádmente és Bekecsalja települései:

(Zárójelben a román név szerepel.)

Középső Nyárádmente:

Alsó-Nyárádmente:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]