Öskü
| Öskü | |||
.jpg) |
|||
| Ösküi kerektemplom, egy római őrtoronyra épült 11. századi kápolna | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Várpalotai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gyapay Zoltán Tamás (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8191 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2333 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 48,30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 48,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Öskü
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Öskü
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,16106°, k. h. 18,06888° | |||
| Öskü weboldala | |||
Öskü község Veszprém megyében, a Várpalotai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Öskü Veszprémtől 15 km-re, Várpalotától 8 km-re, a Bakony délkeleti végében fekszik.
Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
A falu már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. A községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírmezőt is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket. A falu a török korban elnéptelenedett, helyükre németeket telepítettek be, de ők továbbálltak. A 18. század elején két alkalommal is szlovákokat hívtak a vidékre, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Egy részük katolikus, más részük pedig evangélikus volt, így e két egyháznak van temploma a faluban.
Öskü legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett.
1947-ben a szlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, és onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Ösküre.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Ösküi kerektemplom (római őrtoronyra épült XI. századi kápolna)
- A rotunda a sekrestye kivételével – az a XV. században épült – eredeti állapotában áll. Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.
- 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatából kívül-belül felújította a műemlék felügyelőség. 2001-ben pedig a lépcsőfeljáró és korlát készült el. Bejelentkezéssel látogatható.
- Tasner Antal szülőháza
- A katolikus templommal szemben fekvő, hosszú, sokablakos, földszintes épület déli végén emléktábla olvasható, amely szerint ott született 1808-ban Tasner Antal. Az épület a múlt század közepétől plébánia volt, átépítése és bővítése abban az időben történt. 1943-tól iskolaként működött egészen a 90’-es évek közepéig. Azóta különböző foglalkozásoknak, szakköröknek ad otthont.
- Szentháromság-szobor
- Barokk szobor, 1746-ban készült, Szloboda Mihály alkotása.
- Szent Anna-szobor
- Az 1750 körül készült barokk szobor Szloboda Mihály alkotása.
- Római katolikus templom
- A késő klasszicista templomot 1843-ban kezdték el építeni Zichy István gróf költségén és 1847-ben fejezték be.
- Evangélikus templom
- A templom 1785-1786 évben épült.
- 8-as főút északi oldalán (HRSZ.2367): Feltételezett római kori duzzasztógát fala
- Újlaki-köz 2 (HRSZ 69/1-2): Lakóház, ú.n. Basa lak A késő gótikus (15. sz.) vár falára épült, a 18. sz.-ban.
Egyéb információk[szerkesztés]
Az utóbbi évtizedekben számos közintézmény is létesült: óvoda, napközi otthon, iskola, könyvtár, orvosi-, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, csecsemő- és terhes- tanácsadó, posta, művelődési otthon. Működik népdalkör, faluszépítő társaság, alapítvány és focicsapat. Az emberek, a környező városokba, helységekbe járnak dolgozni, de vannak helyi vállalkozók is. Az infrastruktúra jó, van földgáz-, ivóvíz, szennyvízcsatorna-, telefon- hálózata. A közlekedés nagyon jó, vonattal, busszal is jól megközelíthető. A falusi turizmus is jelen van, fellendítése pedig folyamatban.
Forrás és Irodalom[szerkesztés]
- OMF: Veszprém Megye Műemlékjegyzéke ISBN 963-512-075-3
- Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||
