Öskü

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Öskü
Kerek kápolna (10130. számú műemlék).jpg
Ösküi kerektemplom, egy római őrtoronyra épült 11. századi kápolna
Öskü címere
Öskü címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Kistérség Várpalotai
Jogállás község
Polgármester Gyapay Zoltán Tamás (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8191
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 2193 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 48,30 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 48,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Öskü  (Magyarország)
Öskü
Öskü
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 04′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 04′ 08″
Öskü  (Veszprém megye)
Öskü
Öskü
Pozíció Veszprém megye térképén
Öskü weboldala

Öskü község Veszprém megyében, a Várpalotai kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Öskü Veszprémtől 15 km-re, Várpalotától 8 km-re, a Bakony délkeleti végében fekszik.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. A községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírmezőt is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket. A falu a török korban elnéptelenedett, helyükre németeket telepítettek be, de ők továbbálltak. A 18. század elején két alkalommal is szlovákokat hívtak a vidékre, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Egy részük katolikus, más részük pedig evangélikus volt, így e két egyháznak van temploma a faluban.

Öskü legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett.

1947-ben a szlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, és onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Ösküre.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rotunda a sekrestye kivételével – az a XV. században épült – eredeti állapotában áll. Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.
1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatából kívül-belül felújította a műemlék felügyelőség. 2001-ben pedig a lépcsőfeljáró és korlát készült el. Bejelentkezéssel látogatható.
  • Tasner Antal szülőháza
A katolikus templommal szemben fekvő, hosszú, sokablakos, földszintes épület déli végén emléktábla olvasható, amely szerint ott született 1808-ban Tasner Antal. Az épület a múlt század közepétől plébánia volt, átépítése és bővítése abban az időben történt. 1943-tól iskolaként működött egészen a 90’-es évek közepéig. Azóta különböző foglalkozásoknak, szakköröknek ad otthont.
  • Szentháromság-szobor
Barokk szobor, 1746-ban készült, Szloboda Mihály alkotása.
  • Szent Anna-szobor
Az 1750 körül készült barokk szobor Szloboda Mihály alkotása.
  • Római katolikus templom
A késő klasszicista templomot 1843-ban kezdték el építeni Zichy István gróf költségén és 1847-ben fejezték be.
  • Evangélikus templom
A templom 1785-1786 évben épült.
  • 8-as főút északi oldalán (HRSZ.2367): Feltételezett római kori duzzasztógát fala
  • Újlaki-köz 2 (HRSZ 69/1-2): Lakóház, ú.n. Basa lak A késő gótikus (15. sz.) vár falára épült, a 18. sz.-ban.

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utóbbi évtizedekben számos közintézmény is létesült: óvoda, napközi otthon, iskola, könyvtár, orvosi-, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, csecsemő- és terhes- tanácsadó, posta, művelődési otthon. Működik népdalkör, faluszépítő társaság, alapítvány és focicsapat. Az emberek, a környező városokba, helységekbe járnak dolgozni, de vannak helyi vállalkozók is. Az infrastruktúra jó, van földgáz-, ivóvíz, szennyvízcsatorna-, telefon- hálózata. A közlekedés nagyon jó, vonattal, busszal is jól megközelíthető. A falusi turizmus is jelen van, fellendítése pedig folyamatban.

Forrás és Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • OMF: Veszprém Megye Műemlékjegyzéke ISBN 963-512-075-3
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Öskü témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Öskü települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]