Litér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Litér
Litér címere
Litér címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonalmádi
Kistérség Balatonalmádi
Jogállás község
Polgármester Szedlák Attila (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8196
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 2127 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 157,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Litér  (Magyarország)
Litér
Litér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 04″, k. h. 18° 00′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 04″, k. h. 18° 00′ 41″
Litér  (Veszprém megye)
Litér
Litér
Pozíció Veszprém megye térképén
Litér weboldala

Litér község Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Litér Veszprémtől keletre 9 km-re, Balatonfűzfőtől északra 5 km-re, a 72-es főút mellett, 2 km-re a 8-as főúttól, a Balaton-felvidék keleti szélén, a litéri törés mentén fekvő település. Több, egymástól korban és stílusban eltérő településrészből áll.

A Litéri törés szelvénye a Balatonfűzfőről Litérre vezető főút bevágásában. Jól látható a felső perm időszaki vörös homokkő és a szürkés triász kőzetek érintkezése.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XI. századtól a veszprémi püspökség káptalani testülethez tartozó falu és a temploma a XV. századtól már magánföldesurak birtokába került. A Falu temploma feltételezetten árpád-kori. Alaprajzi rendszere: egyhajós, keletelt, egyenes záródású szentéllyel. A templomot a későbbiekben bővítéssel részben átalakították.

A napjainkban látható - simára vakolt falfelület előtt álló - homokkőből épült díszes udvari déli (oldal)kapuja egy már korábban meglevő, szerényebb kapu helyén készült, a XIII. század második felében. A kapuépítmény román stílusú architektúráját a franciaországi Chartresben kialakult oszlopszobros kaputípus első magyarországi jelentkezésének tekintik.

A Kifelé szélesedő bejárat (kapubéllet) feletti timpanon-formájú háromszög mező félkörszerű – csak nagyon diszkréten szamárhát-ívelésű - mélyületében eredetileg „Krisztus az angyalok közt” témájú relief-ábrázolás volt, ez ma csak helyének maradványaiból következtethető. A kifelé szélesedő bejárat nyugati oldalán az idősebb Jakab-apostol szoboralakja látható. Feltételezhető, hogy a hasonló, keleti oldali elpusztult szobor Péter-apostolt ábrázolhatta. Az oldali oszloplábazatok alatt egy-egy hason fekvő, mellső mancsai közt emberfejet tartó oroszlánok helyezkednek el. Ugyancsak román koriak a növény- és állatmotívumos oszlopfejezetek és párkányelemek is. A XVIII. században ide telepedett reformátusok állították helyre az időközben leromlott állapotú templomot. Ma is a reformátusok templomaként működik. Belső puritán jellegű kialakítása, fa karzatai és bútorzata is erre jellemző. A műemlék régészeti kutatását, feltárását és helyreállítását az Orszáágos Műelmléki Felügyelőség 1965.1968. között végezte el.

Források és Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Litér monográfiája, az önkormányzat kiadásában és Dr. Hudi József szerkesztésében, Litér történelméről.
  • Ila B. - Kovacsics J.: Veszprém-megye Helytörténeti Lexikona I-II. - Akadémiai K. Bp.1964.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]