Litér
| Litér | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Balatonalmádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szedlák Attila (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8196 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2026 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 157,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Litér
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Litér
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,10106°, k. h. 18,01128° | |||
| Litér weboldala | |||
Litér község Veszprém megyében, a Balatonalmádi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Litér Veszprémtől keletre 9 km-re, Balatonfűzfőtől északra 5 km-re, a 72-es főút mellett, 2 km-re a 8-as főúttól, a Balaton-felvidék keleti szélén, a litéri törés mentén fekvő település. Több, egymástól korban és stílusban eltérő településrészből áll.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom:
A XI. századtól a veszprémi püspökség káptalani testülethez tartozó falu és a temploma a XV. századtól már magánföldesurak birtokába került. A Falu temploma feltételezetten árpád-kori. Alaprajzi rendszere: egyhajós, keletelt, egyenes záródású szentéllyel. A templomot a későbbiekben bővítéssel részben átalakították.
A napjainkban látható - simára vakolt falfelület előtt álló - homokkőből épült díszes udvari déli (oldal)kapuja egy már korábban meglevő, szerényebb kapu helyén készült, a XIII. század második felében. A kapuépítmény román stílusú architektúráját a franciaországi Chartresben kialakult oszlopszobros kaputípus első magyarországi jelentkezésének tekintik.
A Kifelé szélesedő bejárat (kapubéllet) feletti timpanon-formájú háromszög mező félkörszerű – csak nagyon diszkréten szamárhát-ívelésű - mélyületében eredetileg „Krisztus az angyalok közt” témájú relief-ábrázolás volt, ez ma csak helyének maradványaiból következtethető. A kifelé szélesedő bejárat nyugati oldalán az idősebb Jakab-apostol szoboralakja látható. Feltételezhető, hogy a hasonló, keleti oldali elpusztult szobor Péter-apostolt ábrázolhatta. Az oldali oszloplábazatok alatt egy-egy hason fekvő, mellső mancsai közt emberfejet tartó oroszlánok helyezkednek el. Ugyancsak román koriak a növény- és állatmotívumos oszlopfejezetek és párkányelemek is. A XVIII. században ide telepedett reformátusok állították helyre az időközben leromlott állapotú templomot. Ma is a reformátusok templomaként működik. Belső puritán jellegű kialakítása, fa karzatai és bútorzata is erre jellemző. A műemlék régészeti kutatását, feltárását és helyreállítását az Orszáágos Műelmléki Felügyelőség 1965.1968. között végezte el.
Források és Irodalom [szerkesztés]
- Litér monográfiája, az önkormányzat kiadásában és Dr. Hudi József szerkesztésében, Litér történelméről.
- Ila B. - Kovacsics J.: Veszprém-megye Helytörténeti Lexikona I-II. - Akadémiai K. Bp.1964.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
