Magyarföld

Magyarföld címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Lenti

Jogállás

község

Polgármester

Tolnai Istvánné^[1]

Irányítószám

8973

Körzethívószám

92

Népesség

Teljes népesség

31 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

3,49 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

8,89 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Magyarföld

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,77778°, k. h. 16,41718°

Magyarföld

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46,77778°, k. h. 16,41718°

Magyarföld weboldala

Magyarföld község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

A település Vas megye határához közel, a Hetés északi és az Őrség déli szélén fekszik. A község északi oldalán folyik a Kerka-patak. A falu házai közvetlen közelében szántóföldek, rétek találhatók, kissé távolabb erdőségek húzódnak. A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben.

Története[szerkesztés]

A középkorban ismert és jelentős hely volt. A települést a szájhagyomány szerint vendek, szlovénok, svábok és tótok alapították a XIV. században. Dobornok néven már forgalmas mezőváros, melynek vámját 1469-ben említik.

Az alsólendvai Bánffyak birtokolják. Ez a család birtokolja Bánffy Kristóf haláláig, akivel a család férfiágon kihalt. A környékbeli hatalmas vagyonnal együtt gróf Nádasdy Ferenc birtoka lett. Ám 1667-70-ben a nagyhatalmú grófot a Wesselényi-féle összeesküvés-ben elmarasztalják s a király kivégeztette, birtokait elvette. A kincstár kezelte a javakat.

A török időkről pontos ismereteink nincsenek. Szájhagyomány megőrzött több mondát ebből az időből, amelyeknek valósága nem ellenőrizhető. Feltételezhető, hogy ez a falu is osztozott a környék nehéz sorsában, kitéve a rabló török portyázásoknak. A terület mindig kicsi falvait a Kerka és nehezen járható környéke egy kicsit jobban megvédte a pusztításoktól.

A török korszak után előbb a gróf Széchényi család szerezte meg a fiscustól a felületet. Végül a Szapáry grófok birtoka lesz, egészen a XIX. század végéig.

1773-ban a Dobraföldnevet viseli, amelyben egy régi magyar nemzetségnév lelhető fel. Ezt a nevet csak 1912-ben változtatták Magyarföldre.

A XIX-XX. század fordulóján Dobraföld az alsólendvai járáshoz tartozott. Ekkor 43 ház állt a településen, 260 lélek lakta. Az akkori falu életét egy bíró és két elöljáró irányította. 1935-ben a 34 lakóházban már csak 159 lakos volt. Nem volt iskolája, ezért és a rossz közlekedési helyzet, valamint a kevés munkaalkalom miatt a lakosság egy része elköltözött. A lakosság fő foglalkozása a növénytermesztés és az állattartás volt és jelenleg is az. A mezőgazdasági terület termőképessége is elég alacsony. A terület egy részét erdő borítja. Miután a mai napig jelentősebb ipari üzem nem települt a körzetbe, fokozódott a kedvezőtlen életkörülmények taszító hatása. Mivel a térség hazánk legszebb tájai közé tartozik, a turizmus lehet a gyógyír a bajokra, de ennek még igazán nincs nyoma. A népesség csökkenése, az elvándorlás mértéke nagy, a lakosság létszáma ma már csak közel 50 fő. A település infrastruktúrája is folyamatosan fejlődik. Kiépült a vízvezeték hálózat, és a lakások többségében telefon is van.

Közigazgatásilag már a tanácsrendszerben is társközség volt. Egy ideig Szentgyörgyvölgyhöz tartozott, majd Csesztreghez csatolták. 1990-től az önkormányzati rendszer visszaállt, de a közigazgatás szakmai ügyeit öt másik községgel együtt fenntartott körjegyzőséggel oldják meg. Ennek székhelye a jobb közlekedési helyzetben levő Csesztregen található.

2006 és 2011 között polgármestere Rátóti Zoltán színművész, a kaposvári Csíky Gergely Színház vezetője volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Magyarföld a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben. Ezt a területet 1976-ban nyilvánították védetté. Több falu tartozik ide, mint Felsőszenterzsébet, Gödörháza, Magyarszombatfa, Velemér. Megye- sőt országszerte nevezetes az augusztusban megrendezett Lovasnapok, melyet a Vas megyei Kerkáskápolna községgel közösen rendeznek évről évre.