Tótszerdahely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tótszerdahely
Tótszerdahely címere
Tótszerdahely címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Letenyei
Kistérség Letenyei
Jogállás község
Polgármester Tislér István[1]
Irányítószám 8864
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 1104 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 95,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tótszerdahely (Magyarország)
Tótszerdahely
Tótszerdahely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 23′ 58″, k. h. 16° 47′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 58″, k. h. 16° 47′ 44″
Tótszerdahely (Zala megye)
Tótszerdahely
Tótszerdahely
Pozíció Zala megye térképén
Tótszerdahely weboldala

Tótszerdahely község (horvátul: Serdahel[3] vagy Serdahelj) Zala megyében, a Letenyei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Nagykanizsától délnyugatra, a Nagykanizsa-Szepetnek-Letenye országút mellett fekszik, délről Horvátországgal és a Murával határos. Környéke kedvesen lankás, enyhén dombos.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pribina és Kocel korából a régészek telepet találtak a Szentmihályi-dűlőben. Első írásos említése 1370-ből való (Zeredahel,Zerdahel),1697-ben Tott Szerdahel, 1790-ben olvashatjuk jelenlegi nevével. A tót előnév a horvát és szláv nyelv eredetét jelenti. Az utótag a szerdai napokon tartott vásárokra utal. A XIV. század derekától a Szentmihályi és Szentkálmáni család birtoka. Részbirtokos lett a Kaczor, Zele, Háshá-gyi és Csernel család. A murai rév 1469-ben a Bánffy családé volt. A halászat is az ő kizárólagos joguk lehetett, mert 1511-ben Bánffy János panaszt emelt a szerdahelyiek ellen, mivel a Mura itteni partján halfogó részt építettek. 1482-ben 16 jobbágyhely jutott a Háshágyiaknak, 15 pedig Zelééknek. 1540-ben és 1541-ben az alsólendvai Bánffy István emberei kirabolták. Állatokat hajtottak el, készpénzt és ingóságokat vittek el. 1545-ben három halastavát lehalászták, erdeit kivágták. Már a XVI. század közepén előfordult, hogy a környék lakói török fogságba kerültek. Tótszentmárton mellett itt őrzik legjobban a horvát hagyományokat. 1990 után kiépült a teljes infrastruktúra. A település lélekszáma 1371 fő.

A község jelenlegi plébánosa Marton István tb. esperes, aki energikus lendületével vezeti a rá bízott híveket.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fedák Sári színművésznőnek volt itt birtoka.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tótszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]