Söjtör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Söjtör
Festetich-kastély Söjtör.jpg
Festetics-kastély
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Baksa István[1]
Irányítószám 8897
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 1461 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 43,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Söjtör  (Magyarország)
Söjtör
Söjtör
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 16° 51′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 16° 51′ 13″
Söjtör  (Zala megye)
Söjtör
Söjtör
Pozíció Zala megye térképén
Söjtör weboldala

Söjtör község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Söjtör község Zala megyében, annak közel súlypontjában, Zalaegerszeg és Nagykanizsa között, Zalaegerszegtől 20 km-re délre fekszik.

  • Vonattal a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán Tófej állomáson leszállva, onnan közúton 4 km-t haladva közelíthető meg.
  • Közúton: északról a Bak községen átmenő 75-ös (KeszthelyRédics) országos főútról Bak előtt dél felé kanyarodva 8 km-t haladva közelíthető meg. Délről Pusztaszentlászló községből észak felé indulva 3 km-re kezdődik Söjtör fő utcája. A településen a Zalaegerszeg–Borsfa–Nagykanizsa helyközi autóbuszjáratnak három megállóhelye van. A jellegzetes szalagfalu-szerkezet az utóbbi száz évben mellékutcákkal is bővült. A község keleti oldalán jellegzetes zalai dombvidék húzódik, nyugati oldalán lapályos mezők és legelők találhatók.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Festetics család birtokolta a községben található főkastélyt. Híres tulajdonosai gróf Festetics Sándor (1805–1877), majd lánya, Festetics Mária grófnő (1839–1923), Erzsébet királyné kedvenc udvarhölgye voltak. A kastélyba gyakran voltak vendégségben zalai nemesek, és a lakói között található volt pl: Séllyei Elek, Sümeghy Ferenc, boldogfai Farkas Tibor, boldogfai Farkas Dénes, Thassy Kristóf (1887–1963)[3], nemesnépi Marton Róza, Fábián Ilona, Pajthy Emília és Tarányi Ferenc főispán. Utolsó tulajdonosa a kastélynak gróf Festetics Sándor (1876–1944), Mária grófnő unokaöccse (testvérének, Festetics Viktornak a fia).[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Jakab-templom
  • Deák-kastélyDeák Ferenc szülőháza. Ebben az épületben született 1803. október 17-én Deák Ferenc, „a haza bölcse”. A kúriát 1785 környékén építtette apja.
  • Deák-kút
  • Festetics-kastély – A Festetics család 1820 körül klasszicista stílusban épült kastélya, ma általános iskolaként működik.
  • Turul-szobor[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Söjtör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai II. kötet. Arcanum, 2012. (725. o.)
  4. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Sojtor/pages/018_a_kastelylakok.htm
  5. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szerk: Ördögh F.: Zala Megye Földrajzi Nevei (85. településszám / 209-210. old.) - ZMT Zalaegerszeg, 1964. - (Szegedi Nyomda: 64-1146 szám)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Söjtör témájú médiaállományokat.