Kisbucsa

Kisbucsa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség 2012-ig	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Takács Ferenc^[1]
Irányítószám	8925
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	478 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-
Népsűrűség	54,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,80 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbucsa Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 46,81618°, k. h. 16,94216°46.81618, 16.94216
Kisbucsa Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46,81618°, k. h. 16,94216°46.81618, 16.94216

Kisbucsa község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben található.

Fekvése [szerkesztés]

Zalaegerszegtől 12 km-re fekszik. Az erdőkkel övezett nyugodt és szép környezet lehetőséget ad az év bármely szakában kirándulásokra, az erdők világának megismerésére. A Szévíz-medence értékes tőzegkincset rejt, melynek kiaknázása jelenleg is folyik. A bányaterületen vízívilág számos növény- és állatfaunája honos. A felhagyott bányatavaknál egyre többen hódolnak a horgászat nyújtotta örömöknek. A táj különleges szépsége a partokat övező füzek és nyárfák érintetlen harmóniája. A homokbányában a Pannon-tenger üledékének maradványai lelhetők fel. A táj vadászati szempontból kiemelkedő jellegű, nagy- és apróvadakban egyaránt gazdag. Erdők és mezők gyümölcseit, a különböző gomba fajokat tömegesen szedhetik a gombát jól ismerők. A mezei és erdei földutak kiváló lehetőséget nyújtanak a túrakerékpározást és motorozást kedvelőknek.

Története [szerkesztés]

A település több évezredes létét igazolja, hogy a község területén fekvő homokbányában őskori emberi csontokat találtak. A későbbi kutatások során a kőkorszaki leletekre rétegződött kelta maradványokat hoztak felszínre. Bwucha-t, Bucha-t, Buc-ot, Bocha-t először 1268-ben említik az oklevelek. A falu nevének eredete az egyik forrás szerint a Bucsa patak. Más elképzelés szerint bolgár-szláv eredetű, amely a Buda névvel van összefüggésben. Fuxhoffer bencés atya úgy vélte – török nyelvtudása alapján –, hogy a Bucha, Buca nem más, mint egy őshonos szavunk, csak azt mi "Bükk"-nek ejtjük.^[3] A mai falu határában feküdt az egykori Szenttamás település, melynek egy részét 1268-ban IV. Béla visszaadta a nemeseknek, később a kiegyezés idején a faluhoz csatolták. A falut XIV. században a Bucsai család, 1401-ben a Besenyő család birtokolta. Ekkor már két Bucsáról írtak: Egyházasbucsa és Pető Bucs. 1482-ben a magvaszakadt Bucsai Mátyás birtokát Egervári László szerezte meg. A XIV. században a két falu külön életet élt, más-más földesurakkal. A század végére mindkettő elpusztult, régi birtokos családjaik kihaltak. 1700-ban egy részét a Perneszi család birtokolta, majd 1848-ig a Horváth család. Birtokaik nagy része összefüggő erdő volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Kisbucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)