Kisbucsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbucsa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Takács Ferenc[1]
Irányítószám 8925
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 470 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 54,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbucsa (Magyarország)
Kisbucsa
Kisbucsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 16° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 58″, k. h. 16° 56′ 32″
Kisbucsa (Zala megye)
Kisbucsa
Kisbucsa
Pozíció Zala megye térképén

Kisbucsa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaegerszegtől 12 km-re fekszik. Az erdőkkel övezett nyugodt és szép környezet lehetőséget ad az év bármely szakában kirándulásokra, az erdők világának megismerésére. A Szévíz-medence értékes tőzegkincset rejt, melynek kiaknázása jelenleg is folyik. A bányaterületen vízívilág számos növény- és állatfaunája honos. A felhagyott bányatavaknál egyre többen hódolnak a horgászat nyújtotta örömöknek. A táj különleges szépsége a partokat övező füzek és nyárfák érintetlen harmóniája. A homokbányában a Pannon-tenger üledékének maradványai lelhetők fel. A táj vadászati szempontból kiemelkedő jellegű, nagy- és apróvadakban egyaránt gazdag. Erdők és mezők gyümölcseit, a különböző gomba fajokat tömegesen szedhetik a gombát jól ismerők. A mezei és erdei földutak kiváló lehetőséget nyújtanak a túrakerékpározást és motorozást kedvelőknek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település több évezredes létét igazolja, hogy a község területén fekvő homokbányában őskori emberi csontokat találtak. A későbbi kutatások során a kőkorszaki leletekre rétegződött kelta maradványokat hoztak felszínre. Bwucha-t, Bucha-t, Buc-ot, Bocha-t először 1268-ben említik az oklevelek. A falu nevének eredete az egyik forrás szerint a Bucsa patak. Más elképzelés szerint bolgár-szláv eredetű, amely a Buda névvel van összefüggésben. Fuxhoffer bencés atya úgy vélte – török nyelvtudása alapján –, hogy a Bucha, Buca nem más, mint egy őshonos szavunk, csak azt mi "Bükk"-nek ejtjük.[3] A mai falu határában feküdt az egykori Szenttamás település, melynek egy részét 1268-ban IV. Béla visszaadta a nemeseknek, később a kiegyezés idején a faluhoz csatolták. A falut XIV. században a Bucsai család, 1401-ben a Besenyő család birtokolta. Ekkor már két Bucsáról írtak: Egyházasbucsa és Pető Bucs. 1482-ben a magvaszakadt Bucsai Mátyás birtokát Egervári László szerezte meg. A XIV. században a két falu külön életet élt, más-más földesurakkal. A század végére mindkettő elpusztult, régi birtokos családjaik kihaltak. 1700-ban egy részét a Perneszi család birtokolta, majd 1848-ig a Horváth család. Birtokaik nagy része összefüggő erdő volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kisbucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]