Egeraracsa
| Egeraracsa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Zala |
| Kistérség | Pacsai |
| Rang | község |
| Polgármester | Tóth István[1] |
| Irányítószám | 8765 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 303 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 43,10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Egeraracsa
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Egeraracsa
Pozíció Zala megye térképén
|
|
Egeraracsa község Zala megyében, a Pacsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Egeraracsa a Zalai-dombság délkeleti felén terül el. A településre a Galambok–Zalaszentgrót mellékútra vezető Dióskál irányába tartó bekötőút vezet. A település Zala megye nagyobb városaiból, Keszthelyről, Zalaegerszegről, Zalakarosról és Nagykanizsáról is megközelíthető. Autóbuszok indulnak Zalaegerszegre, Keszthelyre és Zalakarosra. Nagykanizsára pedig a Báránd-pusztai elágazóban, valamint Pacsán van lehetőségünk autóbuszra szállni. Autóval 2 irányból közelíthető meg a Pacsai Kistérséghez tartózó település.
A település a zalai dombok között húzódik meg egy festői szépségű völgykatlanban. A közel 400 lelket, számláló falut a Kis-Balatonba tartó Bárándi-patak választja ketté.
[szerkesztés] Története
A település Eger neve feltehetőleg az éger névből eredeztethető mely a környező erdők leggyakoribb fafajtájára utalhatott, Aracsa neve pedig a XIII. századtól itt birtokos Aracsa nemzetség nevéből származik. Már 1019-ben tizedfizető hely volt. Első templomát 1237-ben építették. A török hódoltság idején többször feldúlták, porig rombolták. A két településrészt 1880-ban egyesítették. A település közigazgatási területén ismert régészeti lelőhely nem található. A dombos, völgyes vidéket a turisták egyre jobban kedvelik. A szép táj, erdős környezet kiváló vadászati lehetőséget teremt. További turisztikai vonzerő a település határában kialakított 2 víztározó. A közeli Kis-Balaton és a Zala folyó horgászási lehetőséget biztosít. A környék híres bortermelő vidék. A Pogány vári szőlőhegy részeként Új hegy, János hegy, Mária hegy területén szőlőtermesztés folyik. Vonzó a szép táj a gazdag növény és állatvilág a falu határában pompázó hóvirágos erdők. Az önkormányzat művelődési házat és könyvtárat tart fenn valamint E-pont is működik a településen. A faluban látnivaló az imaház, a rendezett temető, Millenniumi emlékpark.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||
