Belezna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belezna
Belezna Church 1.jpg
Római katolikus templom
Belezna címere
Belezna címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Kistérség Nagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Jancsecz Lajos[1]
Irányítószám 8855
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 748 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 26,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Belezna  (Magyarország)
Belezna
Belezna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′ 03″, k. h. 16° 56′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 03″, k. h. 16° 56′ 22″
Belezna  (Zala megye)
Belezna
Belezna
Pozíció Zala megye térképén
Belezna weboldala

Belezna (horvátul Belezna[3]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye délkeleti sarkában, a horvát határ közelében helyezkedik el. Belezna határa nyugatról a Principális-csatorna, majd a Mura, amely 1 kilométerrel lejjebb a Drávába folyik. Belezna határában folyik a Visszafolyó-patak a Principális-csatornába, annak torkolatában.

A település ettől mintegy 6 km-re keletre fekszik, alapvetően észak-déli elrendeződésű. A községtől 2 km-re keletre Surd település található.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mura folyó mellett halad a Székesfehérvár–Gyékényes vasúti fővonal, melynek egyik megállója a település határában, a központtól mintegy 5 kilométerre található. Nagykanizsa, Gyékényes, Barcs, Pécs és Kaposvár érhető el a településről közvetlenül, elsősorban elővárosi vonatokkal.

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település kelet felől közelíthető meg közúton, egy a Nagykanizsa és Zákány között futó mellékútról nyíló bekötőúton, amely a településtől délre (Surdtól mintegy két kilométer távolságban) csatlakozik a rangosabb úthoz. Ez az elrendezés azt is jelenti, hogy Nagykanizsa felől igen nehézkesen, csak kerülővel elérhető a település, ezért még mindig használatban van (elsősorban az útviszonyoknak megfelelő járművekkel) egy a településre északról érkező földút, amely a jankapusztai bekötőútról indul.

A településen viszonylag sűrű autóbusz közlekedés van. A Nagykanizsa és Gyékényes között járó buszok érintik a települést.

Hajó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település határában, a Mura folyón ideiglenesen működik az 1994-ben felújított Zrínyi Miklós-komp, amely Beleznát a horvátországi Alsódomboruval köti össze.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belezna első említése 1332-ből való. A 14. századi birtokosai a Beleznay család, ám a 15. századtól más földesurak is feltűntek.

A 17. században a törökök megszállták, ám komolyabb pusztításokat nem végeztek, így mindvégig lakott hely maradt. Belezna fejlődése csak a kiegyezés után indult meg. Ekkor épült meg a temploma, illetve a Bezerédy és Rüffly család kúriája.

A két világháború között leventeegylet és hitelintézet is működött a községben.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008-ban itt épül az első magyarországi pelletgyár, 500 M forintos beruházással. Évi 10000 tonna granulátumot gyártanak a környékbeli fűrészüzemek és energiaültetvények beszállításaiból. A termelés 80%-a exportra készül.

Nevezetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Belezna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]