Miháld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miháld
Miháld címere
Miháld címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Kistérség Zalakarosi
Jogállás község
Polgármester Gerő Sándor[1]
Irányítószám 8825
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 779 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 40,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Miháld  (Magyarország)
Miháld
Miháld
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 010″, k. h. 17° 07′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 010″, k. h. 17° 07′ 31″
Miháld  (Zala megye)
Miháld
Miháld
Pozíció Zala megye térképén
Miháld weboldala

Miháld község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miháld község a Dola-patak völgyében helyezkedik el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület régóta lakott hely, illírek, kelták, avarok éltek itt. A község első írásos említése 1121-ből való, az almádi monostor alapító oklevelében 1332 és 1337 között: Mihad. A név a Mihály személynévből keletkezett. A község nevét Szent Mihály arkangyalról, a falu védőszentjéről kapta. Trianon előtt Somogy vármegyéhez tartozott, utána az Inkey báró birtokához. A falunak voltak szlovén lakói a 18. és 19. században, akik a Mura folyó vidékéről telepedtek le, mert evangélikus vallásuk miatt katolikus uraik elüldözték őket. Később több család visszatérhetett a régi hazájába, mások itt maradtak. Ma azonban már nem élnek szlovénok ezen a vidéken.[forrás?]

A települést 1950. március 16-i hatállyal csatolták az 1950-es közigazgatási átrendezés során Zala megyéhez.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község idegenforgalmi nevezetessége az Inkey Gáspár által 1760-ban építtetett barokk jellegű templom, melyet 1835-ben emeletes kereszthajóval bővítettek. Az építtető címere a templom bejárati ajtaja fölött ma is látható. A műemlék jellegű épület területe 700 m². Homlokzati toronnyal, két oldalán fülkében Szent Flórián és Szent Vendel későbbi szobra. Szentélye félköríves, főoltára későbbi, felette nagy barokk feszület. Freskói 20. századiak.

A község lakosságának adományaiból a templom előtti téren épült meg az I. és II. világháborús emlékmű, amelyen a település hősi halottainak neve olvasható.

A községet szelídgesztenyefákkal ékesített szőlőhegy veszi körül. A gyönyörű környezetben elhelyezkedő szabadidőközpont és horgásztó kellemes kikapcsolódást és pihenési lehetőséget nyújt.

Nevezetessége a községnek még a Virtus Fesztivál, amely évente kerül megrendezésre. A júliusi látványos programot a Miháld Kultúrájáért Egyesület szervezi, közreműködik a Baranta Tradicionális Magyar Harcművészek Szövetsége. A fesztivál mellett érdemes ellátogatni pünkösdkor a Falunapra és a szeptemberi búcsúba.

A község központjában található a művelődési ház több mint tízezer kötetes könyvtárral. Az épület mögött található a sportpálya, két kézilabda- és egy röplabdapálya.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gerő Sándort választották Miháld polgármesterének (magyar nyelven) (html). Index.hu Zrt, 2010. március 27. (Hozzáférés: 2012. március 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]