Miháld
| Miháld | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Zalakarosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gerő Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 8825 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 882 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 40,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,45268°, k. h. 17,12516° | |||
| é. sz. 46,45268°, k. h. 17,12516° | |||
| Miháld weboldala | |||
Miháld község Zala megyében, a Zalakarosi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Miháld község a Dola-patak völgyében helyezkedik el.
Története[szerkesztés]
A terület régóta lakott hely, illírek, kelták, avarok éltek itt. A község első írásos említése 1121-ből való, az almádi monostor alapító oklevelében 1332 és 1337 között: Mihad. A név a Mihály személynévből keletkezett. A község nevét Szent Mihály arkangyalról, a falu védőszentjéről kapta. Trianon előtt Somogy megyéhez tartozott, utána az Inkei báró birtokához. A falunak voltak szlovén lakói a 18. és 19. században, akik a Mura folyó vidékéről telepedtek le, mert evangélikus vallásuk miatt katolikus uraik elüldözték őket. Később több család visszatérhetett a régi hazájába, mások itt maradtak. Ma azonban már nem élnek szlovénok ezen a vidéken.[forrás?]
A települést 1950. március 16-i hatállyal csatolták az 1950-es közigazgatási átrendezés során Zala megyéhez.
Nevezetességei[szerkesztés]
A község idegenforgalmi nevezetessége az Inkey Gáspár által 1760-ban építtetett barokk jellegű templom, melyet 1835-ben emeletes kereszthajóval bővítettek. Az építtető címere a templom bejárati ajtaja fölött ma is látható. A műemlék jellegű épület területe 700 m². Homlokzati toronnyal, két oldalán fülkében Szent Flórián és Szent Vendel későbbi szobra. Szentélye félköríves, főoltára későbbi, felette nagy barokk feszület. Freskói 20. századiak.
A község lakosságának adományaiból a templom előtti téren épült meg az I. és II. világháborús emlékmű, amelyen a település hősi halottainak neve olvasható.
A községet szelídgesztenyefákkal ékesített szőlőhegy veszi körül. A gyönyörű környezetben elhelyezkedő szabadidőközpont és horgásztó kellemes kikapcsolódást és pihenési lehetőséget nyújt.
Nevezetessége a községnek még a Virtus Fesztivál, amely évente kerül megrendezésre. A júliusi látványos programot a Miháld Kultúrájáért Egyesület szervezi, közreműködik a Baranta Tradicionális Magyar Harcművészek Szövetsége. A fesztivál mellett érdemes ellátogatni pünkösdkor a Falunapra és a szeptemberi búcsúba.
A község központjában található a művelődési ház több mint tízezer kötetes könyvtárral. Az épület mögött található a sportpálya, két kézilabda- és egy röplabdapálya.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gerő Sándort választották Miháld polgármesterének (magyar nyelven) (html). Index.hu Zrt, 2010. március 27. (Hozzáférés: 2012. március 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||

