Bak (település)
| Bak | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Károly[1] | ||
| Irányítószám | 8945 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1692 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 73,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bak
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bak
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,7305°, k. h. 16,8460° | |||
Bak község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben. Az Észak-Zalai Térségi Társulás tagja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bak a következő módokon közelíthető meg:
- Vonattal a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Sárhida és Baktüttös között található.
- Közúton: A község a 75-ös (Keszthely – Rédics), illetve 74-es (Nagykanizsa – Vasvár) számú főút kereszteződésében fekszik. A településen számos távolsági autóbusz is keresztülhalad, összeköttetésben áll Lentivel, Zalaegerszeggel, Nagykanizsával és Budapesttel is.
Története [szerkesztés]
Bak első említése 1239-ből való. 1269-ben IV. Béla a pannonhalmi apátságnak adta. V. István visszavedte az apátságtól, de később a zalavári apátság kezébe került. Eközben a település jelentős fejlődést mutatott, 1400-ban már mezővárosi jogokat kapott, és 1421-ben már országos vásárt tartott. Bak földesura az Ördög család, majd később Nádasdy Ferenc. A 16. században többször, 1600 után sokszor dúlták fel a törökök a várost, amely így nagyban elnéptelenedett.
1690-ben a Széchényiek tulajdonába került, akik majorságot hoztak itt létre. A korábban mezővárosi jogokkal bíró település, így a 18. század során visszasüllyedt egy falu szintjére. Az 1820-as években a földesúr, Széchenyi István korszerűsítette a mezőgazdaságot. 1839-ben komoly tűzvész pusztított a faluban, teljesen leégett.
1898-ban épült meg a településen a Csáktornya–Zalaegerszeg–Ukk vasútvonal. Az 1900-as években a közúthálózat is elérte, 1935-től pedig autóbusz is jár a településre.
A második világháború során sok baki származású katona esett el, de jelentős számú zsidó és kisebb számú cigány lakosságot hurcolták el a településről megsemmisítőtáborokba.
A háborút követően nagyban nőtt a település jelentősége. 1962-ben ide került az állami gazdaság központja, biztosítva a helyiek munkahelyét. Fejlődése az 1990-es években sem állt meg, turizmusa nagyban nőtt. 1998. november 14-én a nem messze fekvő nagylengyeli szénhidrogénmezőn történt gázkitörés miatt kellett több napra a falut kitelepíteni.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Faluház (Makovecz Imre tervezése)
- Római katolikus templom
Érdekesség [szerkesztés]
Egyike az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (3,2 km átmérő, elfogadva: 1988 óta).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
.svg)
|
|||||||
