Bak (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bak
Bak címere
Bak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Molnár Károly[1]
Irányítószám 8945
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 1628 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 73,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bak  (Magyarország)
Bak
Bak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 50″, k. h. 16° 50′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 50″, k. h. 16° 50′ 46″
Bak  (Zala megye)
Bak
Bak
Pozíció Zala megye térképén

Bak község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. Az Észak-Zalai Térségi Társulás tagja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bak a következő módokon közelíthető meg:

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bak1 - római katolikus templom
Bak - faluház

Bak első említése 1239-ből való. 1269-ben IV. Béla a pannonhalmi apátságnak adta. V. István visszavedte az apátságtól, de később a zalavári apátság kezébe került. Eközben a település jelentős fejlődést mutatott, 1400-ban már mezővárosi jogokat kapott, és 1421-ben már országos vásárt tartott. Bak földesura az Ördög család, majd később Nádasdy Ferenc. A 16. században többször, 1600 után sokszor dúlták fel a törökök a várost, amely így nagyban elnéptelenedett.

1690-ben a Széchényiek tulajdonába került, akik majorságot hoztak itt létre. A korábban mezővárosi jogokkal bíró település, így a 18. század során visszasüllyedt egy falu szintjére. Az 1820-as években a földesúr, Széchenyi István korszerűsítette a mezőgazdaságot. 1839-ben komoly tűzvész pusztított a faluban, teljesen leégett.

1898-ban épült meg a településen a CsáktornyaZalaegerszegUkk vasútvonal. Az 1900-as években a közúthálózat is elérte, 1935-től pedig autóbusz is jár a településre.

A második világháború során sok baki származású katona esett el, de jelentős számú zsidó és kisebb számú cigány lakosságot hurcolták el a településről megsemmisítőtáborokba.

A háborút követően nagyban nőtt a település jelentősége. 1962-ben ide került az állami gazdaság központja, biztosítva a helyiek munkahelyét. Fejlődése az 1990-es években sem állt meg, turizmusa nagyban nőtt. 1998. november 14-én a nem messze fekvő nagylengyeli szénhidrogénmezőn történt gázkitörés miatt kellett több napra a falut kitelepíteni.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyike az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (3,2 km átmérő, elfogadva: 1988 óta).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]