Zebecke

Zebecke címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Lenti

Jogállás

község

Polgármester

Varga Imre^[1]

Irányítószám

8957

Körzethívószám

92

Népesség

Teljes népesség

64 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

14,38 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

4,45 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Zebecke

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 38′ 41,42″, k. h. 16° 41′ 15,07″

Zebecke

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46° 38′ 41,42″, k. h. 16° 41′ 15,07″

Zebecke község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Zebecke a Zalai-dombság délnyugati részén, a Cserta partján, Lentitől 15 kilométerre keletre fekszik. A község a Nova–Csömödér–Lenti mellékúton található. Egy másik út biztosítja összeköttetését Pákával. Zebeckére Lenti és Nova irányából járnak autóbuszok. A falu határában található Ortaháza vasúti megállóhelye, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalon.

Két tektonikailag kijelölt süllyedék metszi közelében egymást. Az egyik az észak-déli irányú, jellegzetesen menedékes völgy, mely a Göcsej területét választja ketté. Ebben folyik a Közép-Zala vizeit összegyűjtő Cserta. A másik, az északkelet-délnyugati irányú, széles talpú völgy – a Zalai-dombság zömét határolja le a Göcsej vidékétől – valamikor, a vízrendezés előtt mocsaras, lápos vidék volt. Lassú folyású vize, a Berek-patak völgyi vízválasztóval különül el a Tófej magasságában egy másik meridionális völgyben húzódó Felső-Válickától.

Története [szerkesztés]

Első okleveles említése 1328-ból való. Már 1389-ben a falu Páka filiája, a feljegyzés szerint Alsó- és Felső-Sebechke településeket említenek.

A területet 1399-ben, valószínű Zebeckét is, a Bánffyak szerzik meg. A Mátyás halála utáni időben változik a tulajdonosa, 1496-ban az Erdődy-család szerezte meg,s a hódoltság korában is a kezükben maradt.

A török időben meglehetősen gyakran szenvedte a falu lakossága a portyázó csapatok erőszakoskodásait. A közeli Páka és Szécsisziget palánkja ugyan megvédte az oda menekülőket és a mocsár is védelmet nyújtott, mégis csökkent a lakosság.

Az utolsó Bécs elleni török hadjárat idején a fő erőket támogató hordák feldúlták. A mocsaras helyen levő falut, melyet "Szebeczky" néven említenek 1690-ben Eszterházy nádor birtokolta. A pusztává vált községet csak ekkor kezdték újjáépíteni. Török földesura Hagida Zed volt, neki évi 8, a szultánnak 5 forintot fizettek, ezen kívül természetben is adóztak és hosszú fuvarral, Kanizsára való szállítással is taroztak. Kissziget és Zebecke együttese területe 135 hold szántó volt, melyből 78 volt művelve, a többi puszta, műveletlen föld volt. 1778-ban a szombathelyi püspökség canonica visitato jelentése 134 hivőt számolt meg a pákai plébánia filiájában, az összes lakos 246 fő volt, mind magyar ajkú. A földek rosszak, nedvesek, a Cserta áradása gyakran károsítja. Akkoriban több száz fűzfát ültettek a vizenyős területek hasznosítására. A múlt század végén építették meg a falu határát is érintő vasutat. Ez egyrészt javított a falu közlekedési-szállítási helyzetén, másrészt a lakosság mobilitását is növelte. A modern közigazgatás megszervezése után előbb, a novai járáshoz tartozó kisközség, a pákai körjegyzőséghez tartozott, 1922-ben, amikor az ortaházait megszervezték, Zebeckét ide csatolták. A község arculata története folyamán sokat változott. Mégis a mai napig megszemlélhető a század eleji magyar falu településszerkezete.

Nevezetességei [szerkesztés]

Harangláb
A falu modellje a zalaegerszegi Göcsej Múzeumban

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Zebecke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)