Kerkakutas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerkakutas
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Lenti
Jogállás község
Polgármester Kámán László[1]
Irányítószám 8973
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 113 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 6,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerkakutas (Magyarország)
Kerkakutas
Kerkakutas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 30″, k. h. 16° 30′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 30″, k. h. 16° 30′ 14″
Kerkakutas (Zala megye)
Kerkakutas
Kerkakutas
Pozíció Zala megye térképén

Kerkakutas község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hetés Vas megyével határos peremén található ez a nagy kiterjedésű völgy, ahol a falu házai megbújnak. A Kerka és a falu határán keresztülfolyó Cupi-patak medre levágja a falut keletről határoló dombokat, összekötve ezt a területet a községtől délre kiszélesedő Lenti-síksággal. A Kerkafalvai Körjegyzőség legnagyobb lélekszámú települése.

Szomszédos települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a középkorban a Bánffyak birtoka volt, azonban írásos emlék először csak a XIV. században említi. 1322-ben a Kuthos, majd Hetkutus, azaz Hétkutas néven említik a források, amelynek eredete, hogy hét falut fogott össze. 1779-ben került nevébe a környék folyóvizére, a Kerkára utaló előtag. A falu mindig fontos egyházi szerepet töltött be. 1778-ban épült temploma torony nélküli fatemplom volt, Szent István király tiszteletére szentelve. 1800-ban a hívők összefogásával és áldozatkészségéből új templom építésébe kezdtek, tornya azonban csak harminc év múlva készült el. 1934-ben átalakították a templom tornyát és 1945-ben lelkészlakást is emeltek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katolikus templom: A Szent Istvánnak szentelt közel kétszáz éves templom a település vallásos hagyományait őrzi.
  • Építészet emlékei: A község történelmi emlékeit több, a régebbi korokat jellemző stílusban épült ház őrzi, amelyből mára jó néhányat felújítottak.
  • Mészkerülő erdei fenyves: Természetvédelmi szempontból értékes a Szentpéteri-völgyben lévő 11 hektáros kerkakutasi mészkerülő erdeifenyves, amelynek 60%-a a göcseji fenyőövezet jellemző társulásaként több mint 120 éves erdeifenyőből és egyéb fafajokból áll. A fenyvest érinti az Országos Kéktúra útvonala.
  • Millenniumi emlékmű: 2000-ben adták át.

Idegenforgalmi szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala, melynek jelzéseit követve lombos- és fenyves erdőkkel borított lankákon át, két irányból is megközelíthető a Szentpéteri-völgyben lévő 11 hektáros mészkerülő erdeifenyves. A környéken kedvező időjárású hónapokban számos ehető gombafajt gyűjthetünk (vargánya, sárga rókagomba, fenyőalja stb.), de a hűvös, kanyargós erdei utak bármilyen időben kedvezőek egy-egy túrára. Magyarország legnagyobb szilfája 510 cm törzskörmérettel a közeli erdőben található. A település határán található vadasparkban gím, dámszarvasok és muflonok megtekinthetőek.

A faluban egy vendégházban van lehetőség éjszakára megpihenni, de a körjegyzőség több településén is szeretettel várják a vendégeket.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kerkakutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]