Zalaháshágy

Zalaháshágy címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Nyugat-Dunántúl

Megye

Zala

Kistérség 2012-ig

Zalaegerszegi

Jogállás

község

Polgármester

Büki József^[1]

Irányítószám

8997

Körzethívószám

92

Népesség

Teljes népesség

379 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

31,24 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

12,13 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Zalaháshágy

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 53′ 12,55″, k. h. 16° 37′ 48,61″

Zalaháshágy

Pozíció Zala megye térképén

é. sz. 46° 53′ 12,55″, k. h. 16° 37′ 48,61″

Zalaháshágy weboldala

Zalaháshágy község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A község a Zalai-dombságban található, Zalaegerszegtől 21 km-re északnyugatra. A zalai dombvidéket a földtörténeti újkorban szabdalták föl az észak-dél irányú folyóvölgyek.

Megközelíthető a 86-os főútról Rimánynál körülbelül 2 km-es délkeleti letéréssel, vonaton a Körmend–Zalalövő-vasútvonalon Zalaháshágy–Szőce vasútállomástól.

Története [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nevezetességei [szerkesztés]

Rajz a sárkányok küzdelméről, állatalakokkal körülvéve, a zalaháshágyi templomban látható nevezetes timpanonról

A falu nevezetessége a 12. századi templom, illetve abban egy honfoglalás utáni időkből származó, sárkányos-állatfigurás félköríves timpanon, mely egykor a déli kaput díszíthette. Ilyen sárkányküzdelmes kőfaragást nagyon keveset ismerünk Nyugat-Eurázsiában. Szemben álló sárkányok viadalát láthatjuk a Bécsben őrzött honfoglalás kori szablyán is. Két sárkányfigura áll az életfa alatt, egymással szemközt Sopron Szent Jakab kápolnájának nyugati kapuja fölött is.

Híres emberek [szerkesztés]

Itt élt Stevanecz Antal író

Irodalom [szerkesztés]

Adorján Imre: Hold és sárkány. Adalékok Árpád.kori állatalakos faragványaink közel-keleti párhuzamaihoz. Művészet, XXVI. 8. sz. 24-29. old.
Aradi N. (főszerk.) (ész. n.): A művészet története Magyarországon, Gondolat Kiadó, Budapest
Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin: Román kori templomkapuk: régi és új műveltség egymásrarétegződése a román kori templomok épületszobrászatában, kapukon és oszlopokon, TKTE, Piremon, 1997.
Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876.

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Zalaháshágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)