Rigyác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rigyác
Rigyác címere
Rigyác címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Kistérség Letenyei
Jogállás község
Polgármester Homály Balázs[1]
Irányítószám 8883
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 391 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 28,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rigyác  (Magyarország)
Rigyác
Rigyác
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 56″, k. h. 16° 51′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 56″, k. h. 16° 51′ 49″
Rigyác  (Zala megye)
Rigyác
Rigyác
Pozíció Zala megye térképén

Rigyác (horvátul Redžac, Ridžac) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásbsn.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátul két neve ismert. A petriventeiek Redžac-nak, a tótszerdahelyiek Ridžac-nak.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A néprajzilag Eszteregnyével, Sormással és Becsehellyel táji csoportot alkotó Rigyác első említése 1411-ben: Rigyalch. Szerb-horvát eredetű elnevezés. 1406-ban Petri János fia Istvánnak, majd a Répásy-családnak volt itt birtoka. A XVI. században kisebb nemesek birtokolták, akik részben a Kanizsai család szolgálatában álltak.
A kanizsai vár közelsége miatt Rigyác is sokat szenvedett a török támadásoktól. 1566-ban – azután, hogy felégették a falut – a lakosság Répásy Ferencné birtokán építették újra házaikat, s ezt azonnal el is nevezték Újrigyácnak.

A XVIII. században az Inkeyek bírták, a parasztok hajdinát, zabot, kendert, lent és kukoricát termeltek. Nagy súlyt helyeztek a szőlőtermelésre. Mindenkor magyarok lakták. 1774-ben készült el Inkey Boldizsár adományából a római katolikus templom.

A XIX. században a Benyovszky család tulajdonába került, s 1900-ban kizárólag szegény, földnélküli parasztok, cselédek és napszámosok lakták. 1945-ben 45 szegényparaszt volt részese a földosztásnak, de mivel a téeszbe nem akartak belépni, építkezéseken, vasútnál és üzemekben kellett elhelyezkedni. A község értékes népi építészeti emlékekkel rendelkezik, de az Imre-hegyen lévő boronapincékből és a présházak faragott, főfás préseiből mára hírmondó is alig maradt. Rigyác 1990-ben hattagú testületet választott.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Védett természeti terület a rigyáci fás legelő, melynek védelmét 1976-ban a Zala Megyei Tanács a 32745 sz. rendelettel biztosította. A védett terület Rigyác községtől északkeletre az Öreg-hegy szőlői és a Felső-mező erdői közt helyezkedik el.

A múlt században még zárt bükkös volt itt, melyet a fák kiirtása után legelőként hasznosítottak: elsősorban sertésmakkoltatásra.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Millenniumi Emlékpark

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rigyác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]