Rigyác
| Rigyác | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Letenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Homály Balázs[1] | ||
| Irányítószám | 8883 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 437 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 28,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,46562°, k. h. 16,86373° | |||
| é. sz. 46,46562°, k. h. 16,86373° | |||
Rigyác (horvátul Redžac, Ridžac) község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Elnevezései [szerkesztés]
Horvátul két neve ismert. A petriventeiek Redžac-nak, a tótszerdahelyiek Ridžac-nak.[3]
Fekvése [szerkesztés]
Története [szerkesztés]
A néprajzilag Eszteregnyével, Sormással és Becsehellyel táji csoportot alkotó Rigyác első említése 1411-ben: Rigyalch. Szerb-horvát eredetű elnevezés. 1406-ban Petri János fia Istvánnak, majd a Répásy-családnak volt itt birtoka. A XVI. században kisebb nemesek birtokolták, akik részben a Kanizsai család szolgálatában álltak.
A kanizsai vár közelsége miatt Rigyác is sokat szenvedett a török támadásoktól. 1566-ban – azután, hogy felégették a falut – a lakosság Répásy Ferencné birtokán építették újra házaikat, s ezt azonnal el is nevezték Újrigyácnak.
A XVIII. században az Inkeyek bírták, a parasztok hajdinát, zabot, kendert, lent és kukoricát termeltek. Nagy súlyt helyeztek a szőlőtermelésre. Mindenkor magyarok lakták. 1774-ben készült el Inkey Boldizsár adományából a római katolikus templom.
A XIX. században a Benyovszky család tulajdonába került, s 1900-ban kizárólag szegény, földnélküli parasztok, cselédek és napszámosok lakták. 1945-ben 45 szegényparaszt volt részese a földosztásnak, de mivel a téeszbe nem akartak belépni, építkezéseken, vasútnál és üzemekben kellett elhelyezkedni. A község értékes népi építészeti emlékekkel rendelkezik, de az Imre-hegyen lévő boronapincékből és a présházak faragott, főfás préseiből mára hírmondó is alig maradt. Rigyác 1990-ben hattagú testületet választott.
Természeti értékek [szerkesztés]
Védett természeti terület a rigyáci fás legelő, melynek védelmét 1976-ban a Zala Megyei Tanács a 32745 sz. rendelettel biztosította. A védett terület Rigyác községtől északkeletre az Öreg-hegy szőlői és a Felső-mező erdői közt helyezkedik el.
A múlt században még zárt bükkös volt itt, melyet a fák kiirtása után legelőként hasznosítottak: elsősorban sertésmakkoltatásra.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Millenniumi Emlékpark
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Rigyác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||

