Rigyác

Rigyác
Rigyác címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség	Letenyei
Rang	község
Polgármester	Homály Balázs
Irányítószám	8883
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	437 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	28,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rigyác Pozíció Magyarország térképén
Rigyác Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46.46562° k. h. 16.86373°46.46562, 16.86373

Rigyác község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.

Története

A néprajzilag Eszteregnyével, Sormással és Becsehellyel táji csoportot alkotó Rigyác első említése 1411-ben: Rigyalch. Szerb-horvát eredetű elnevezés. 1406-ban Petri János fia Istvánnak, majd a Répásy-családnak volt itt birtoka. A XVI. században kisebb nemesek birtokolták, akik részben a Kanizsai család szolgálatában álltak.
A kanizsai vár közelsége miatt Rigyác is sokat szenvedett a török támadásoktól. 1566-ban – azután, hogy felégették a falut – a lakosság Répásy Ferencné birtokán építették újra házaikat, s ezt azonnal el is nevezték Újrigyácnak.

A XVIII. században az Inkeyek bírták, a parasztok hajdinát, zabot, kendert, lent és kukoricát termeltek. Nagy súlyt helyeztek a szőlőtermelésre. Mindenkor magyarok lakták. 1774-ben készült el Inkey Boldizsár adományából a római katolikus templom.

A XIX. században a Benyovszky család tulajdonába került, s 1900-ban kizárólag szegény, földnélküli parasztok, cselédek és napszámosok lakták. 1945-ben 45 szegényparaszt volt részese a földosztásnak, de mivel a téeszbe nem akartak belépni, építkezéseken, vasútnál és üzemekben kellett elhelyezkedni. A község értékes népi építészeti emlékekkel rendelkezik, de az Imre-hegyen lévő boronapincékből és a présházak faragott, főfás préseiből mára hírmondó is alig maradt. Rigyác 1990-ben hattagú testületet választott.

Természeti értékek

Védett természeti terület a rigyáci fás legelő, melynek védelmét 1976-ban a Zala Megyei Tanács a 32745 sz. rendelettel biztosította. A védett terület Rigyác községtől északkeletre az Öreg-hegy szőlői és a Felső-mező erdői közt helyezkedik el.

A múlt században még zárt bükkös volt itt, melyet a fák kiirtása után legelőként hasznosítottak: elsősorban sertésmakkoltatásra.

Nevezetességei

• Millenniumi Emlékpark