Sümegprága

Sümegprága címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Veszprém

Kistérség 2012-ig

Sümegi

Jogállás

község

Polgármester

Csőbör Károly^[1]

Irányítószám

8351

Körzethívószám

87

Népesség

Teljes népesség

633 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

109,33 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

5,79 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Sümegprága

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,94117°, k. h. 17,27879°

Sümegprága

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 46,94117°, k. h. 17,27879°

Sümegprága weboldala

Sümegprága község Veszprém megyében, a Sümegi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Sümegprága Veszprém megyében található, Sümegtől 5 km-re, a Bakony-hegység lábánál, Sümeg és Keszthely között a Marcal patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, szőlő és gyümölcsös öleli körül, panorámája az Alpok havasait is láttatja.

Éghajlata erősen befolyásolt a kisalföld felől érkező óceáni légtömegek és a Balaton mikroklímájának melegítő hatása által.

Története [szerkesztés]

Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő időkben. A község múltjára vonatkozó okmányok, régi iratok és plébániai anyakönyvek az 1748. évi nagy tűzvészben megsemmisültek, így csak néhány szegényes levéltári adat maradt az utókorra.

Az első hiteles oklevél 1436-ban említi meg, Praga néven. Ekkor a Sümegi várhoz tartozott. A veszprémi püspök birtokolta évszázadokon keresztül. A török hódoltság idején – 1563-1566 – a sümegi náhie Braga nevű falujának 11 háza 50 akcse adóval Hüsszein Diváne tímárja (hűbére) volt. Sümeghez tartozott 1632-ben is. Később a törökök elpusztították, és csak a XVIII. század elején népesült be ismét. Prága néven egészen 1902-ig szerepelt. Ekkor kapta a Sümeg előnevet, megkülönböztetésül más hasonló nevű helységektől. Sümegprágának 1939-ben 913 katasztrális hold területe és 718 lakosa volt. Lakóházaink száma 143. Római katolikus népiskola és továbbképzés működött a faluban. Lakossága tiszta magyar és római katolikus vallású volt. A község templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építette 1740-ben. A község 1950-ig Zala megye közigazgatási területe, Sümeg járási székhellyel. Püspökségi erdő vette körül a falut a felszabadulás előtt. A lakosság jó része részes arató volt a püspöki uradalomban; sokan vállaltak napszámot vagy sommásmunkát helyben és távoli vidékeken egyaránt. Néhányan a Sümegi bazaltbányában dolgoztak.

1970-ben 839 lelkes községként tartották számon a tapolcai járásban. A sümegi járáshoz 1966. április 1-jéig tartozott. A tanácsválasztásokig Bazsi közigazgatási területe volt. 1969. július 1-jétől közös tanácsot alkotott a sümegi községi tanáccsal (1950-től 1969-ig önálló tanácsa volt). Napjainkban Bazsi községgel közös Körjegyzőséget tart fenn. A községnek hét utcája és 222 lakóháza van. Villanyt 1959-ben kapott. Korábban csak földút kötötte össze a külvilággal, ma portalanított bekötőútja van. Új, két tantermes iskolát és pedagóguslakásokat építettek 1968-ban. Később bővítették az iskolát újabb tantermekkel. Ma az épületben óvoda, könyvtári szolgáltatóhely és közösségi tér működik. Vízvezetéket 1966-67-ben kapott a község. A lakosság 360 ezer forinttal és társadalmi munkával járult hozzá a vízműhöz, melynek munkái már 1949-ben megkezdődtek. Az önkormányzat épülete, melynek földszintjén az orvosi rendelő helyezkedik el, 1993-ban épült. Számos kőbányász dolgozott a sümegi bazaltkőbányában, amit 1967-ben villamosítottak, korszerűsítettek, - napjainkban már nem működik.

Sümegprágán 1959 márciusában alakult termelőszövetkezet, Új Tavasz néven. A sümegi Kossuth tsz-szel 1968. január 1-jén egyesült. Elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak. Ma 220 lakóháza és 675 lakója van.

Nevezetességei [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Sümegprága települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)