Barnag
| Barnag | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Veszprémi |
| Rang | község |
| Polgármester | Kulcsár Miklós Sándor[1] |
| Irányítószám | 8291 |
| Körzethívószám | 88 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 115 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 9,58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
Barnag (németül Barnig) község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben, Nagyvázsony környékén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Veszprém megyei Barnag a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál található, Veszprémtől 18, Nagyvázsonytól mintegy 5 kilométerre.
[szerkesztés] Története
Barnag nevét 1284-ben említette először oklevél, amikor a Gatal nemzetségbeli Péter fia III. Gatal és Gatalon fiait említi, akiknek házai Barnag-on egymás mellett álltak.
Később ismét egy oklevél említette, melyet Nagy Lajos király leánya, Mária királynő adott ki a Vezsenyi családnak 1384. december 6-án keltezve. Tartalma szerint a családi birtokra, vagyis Barnag Szabadhegyre, ezen okiratban a királynő engedélyezi méltó lakóhely ( valószínűleg vár) építését az udvari étekfogó mesternek, Vezsenyi Lászlónak.
A vár építését perrel állítja meg a veszprémi káptalan, mert az Péczel nevű birokukra épült, nem a Barnag határában fekvő Szabadhegyre. Ebből pereskedés támadt, a várat pedig ma is láthatjuk romjaiban, Zádor-vár (Puszta vár) néven a falutól Dél-keleti irányban.
Barnag a török időkben elnéptelenedett. Újratelepítésére a 18. század első felében került sor. Magyarbarnagot és Németbarnagot 1947-ben egyesítették.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Barokk műemlékkálvária és egy középkori kápolna romjai
- Szent Márton római katolikus templom (XVIII. szd.)
[szerkesztés] Források
- Karácsony János: Magyar nemzetségek
- Zalai okmánytár I. 95.
- Hazai Okmánytár IV. 68.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Barnag a Via Sancti Martini honlapján
|
|||||

