Barnag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barnag
Barnag címere
Barnag címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Kistérség Veszprémi
Jogállás község
Polgármester Kulcsár Miklós Sándor[1]
Irányítószám 8291
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 132 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 9,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barnag  (Magyarország)
Barnag
Barnag
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 47″, k. h. 17° 44′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 47″, k. h. 17° 44′ 57″
Barnag  (Veszprém megye)
Barnag
Barnag
Pozíció Veszprém megye térképén

Barnag (németül Barnig) község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben, Nagyvázsony környékén.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Veszprém megyei Barnag a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál található, Veszprémtől 18, Nagyvázsonytól mintegy 5 kilométerre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barnag nevét 1284-ben említette először oklevél, amikor a Gatal nemzetségbeli Péter fia III. Gatal és Gatalon fiait említi, akiknek házai Barnag-on egymás mellett álltak.

Később ismét egy oklevél említette, melyet Nagy Lajos király leánya, Mária királynő adott ki a Vezsenyi családnak 1384. december 6-án keltezve. Tartalma szerint a családi birtokra, vagyis Barnag Szabadhegyre, ezen okiratban a királynő engedélyezi méltó lakóhely ( valószínűleg vár) építését az udvari étekfogó mesternek, Vezsenyi Lászlónak.

A vár építését perrel állítja meg a veszprémi káptalan, mert az Péczel nevű birokukra épült, nem a Barnag határában fekvő Szabadhegyre. Ebből pereskedés támadt, a várat pedig ma is láthatjuk romjaiban, Zádor-vár (Puszta vár) néven a falutól délkeleti irányban.

Barnag a török időkben elnéptelenedett. Újratelepítésére a 18. század első felében került sor. Magyarbarnagot és Németbarnagot 1947-ben egyesítették.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barokk műemlékkálvária és egy középkori kápolna romjai
  • Szent Márton római katolikus templom (XVIII. szd.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1900–1901.
  • Zalai okmánytár I. 95.
  • Hazai Okmánytár IV. 68.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Barnag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barnag a Via Sancti Martini honlapján