Dudar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dudar
Dudar címere
Dudar címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Zirci
Kistérség Zirci
Jogállás község
Polgármester Tóth Edina Kitti[1]
Irányítószám 8416
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 1643 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 66,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dudar  (Magyarország)
Dudar
Dudar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 35″, k. h. 17° 56′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 35″, k. h. 17° 56′ 42″
Dudar  (Veszprém megye)
Dudar
Dudar
Pozíció Veszprém megye térképén
Dudar weboldala

Dudar község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést III. András idejében Possessio Dudar néven, mint Csókakő várának tartozékát említik. A 15. században a Rozgonyi és Újlaki családok vetélkedtek Csókakő, s a hozzá tartozó Dudar birtokáért. A 16. század közepén Palota várához csatolták, így 1559-ben gróf Cseszneky Mihály palotai fővitéz kapta királyi adományként. Ezt követően a Huszár és Botkai családok voltak a fő birtokosok a faluban. A község a Rákóczi-szabadságharcot követően került a Nádasdy család tulajdonába.

1937-ben a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma falukutatást és nemzetközi konferenciát rendezett a faluban, egyből híressé vált a falu vendégszeretetéről, sajátos népszokásairól, dalairól.[3]

2012. szeptember 19-23 közt ismét szegedi falukutatók látogattak Dudarra a Szegedi Tudományegyetemről, tanárok, Rácz Attila szociológus, Szokolszky Ágnes pszichológus, 20 szociológus hallgató és négy pszichológus hallgató.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dudari meszes: A dudari égetett mésznek híre volt az egész Dunántúlon, lovas kocsikkal hordták a dudariak még messze földre is. Történt pedig, hogy egyik atyánkfia mésszel megrakodva elindult Székesfehérvár irányába, de lefelejtett megberetválkozni, megmosakodni. Székesfehérvárra érve egy beszálló vendéglő udvarába hajtott, ott volt lovainak szénát adott, önmaga pedig betért egy vendéglőbe és egy szépen terített asztalhoz ült. Vászon tarisznyájából elővette szalonnáját és a tiszta abroszon elkezdte metélgetni. Ezt a "kulturált" evészetet látva a vendéglős odament hozzá és azt kérdezet tőle: hallja, hová való maga? Dudari, hangzott a büszke válasz. Hát vannak még ilyen büszke emberek abban a községbe? - kérdi a vendéglős. Vannak ölögen - mondja az öreg- Én is két hete, hogy megszelídültem.[4]

... Eddig magánlakásban, bizony áldatlan körülmények között tevékenykedett Dudaron a posta. A Közelmúltban új épületbe költözött, a telket a dudari községi Közös tanács biztosította, a Zirci Vegyesipari Szövetkezet pedig rövid idő alatt elkészítette a takaros épületet. Mondják hogy nagyot változott, javult a bányászközség lakóinak közérzete, mert az új postával továbbszépült a Berekparknak nevezett faluközpont.Itt van már a zirci áfész ABC- áruháza, aminek az emeletén éttermet nyitnak. Épül a gyógyszertár a csetényi termelőszövetkezet kivitelezésében. És kész a gyönyörű park, meghatározója, névadója a dudari faluközpontnak. ... [5]

1970-es évek elején megnyitotta kapuit a Bakony Művek autóalkatrész gyártó üzeme. Az ekkor már működő Dudari bányaüzemmel, és a Bakony művekkel megnőtt a falu ipara. Sajnálatos módon ma már a bányaüzem sem, és a Bakony művek sem működik. (Megyei székhelyén, Veszprémben sem!) Így hogy kihalófélbe került a dudari üzemek nagy része, ezért a lakosságnak más településekben, városokban kellett munkát keresi. Jelenleg kisebb vállalkozások, telepek jelen vannak a község napjaiban, mint pl: a Volán, és a Faüzem (ami jelenleg a régi bánya hátsó épületeiben található.), Fatelep. Az 1990-es évek eleje, és közepe tájt, Videótéka, Játébolt (Mini-KONZUM), Fólia és csomagoló anyagkészítő vállalkozás (Hubert Fólia, még ma is jelen van) , Cukrászda, Húsbolt, Vegyeskereskedések díszítették az akkori "Butiksor-t". Igaz ma is jelen vannak: Butik, Virágüzlet, a Papp István-féle vegyeskereskedés (persze új tulajdonossal),Húsbolt, Turkáló, Műanyag, és € jellegű üzlet, és a MÓNIKA falatozó. A Falu központjában a Coop Abc, Gyógyszertár, Posta, Órás, Fodrászatok, odébb A kultúr-, melynek tetőterében a Könyvtárat nemrégiben újították fel), Iskola, Óvoda, Vegyesboltok, és a "bisztró". Mára a vasútállomáson személyforgalom nincs, csak teherszállítás (Buxit, és Fa anyag) folyik. Sok színes, új programmal találkozhatunk, Körte - és diófesztivál, nyárváró fesztivál, Majális, Nyugdíjasklub, és még sorolhatnánk hogy mennyi érdekesség is van e kis község gyönyörű tájain kívül... [5]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Dudar 1937 / [szerk. Lengyel András, Simon János] Budapest : OKK, 1986. 220 p. : ill., kották. (Ser. Szociográfiai munkafüzetek) ISBN 963-651-324-4
  4. Közösségi Közérdekű Kalendárium, 1989-1992
  5. ^ a b Napló, 83.08.14 V. Gyűjtést végezte: Németh István

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]