Nádasdy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Nádasdyak címere

A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének.[1] A család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Nádasdy Mihályt beválasztották a Sárkány Lovagrend tagjai közé.

2013. január 15-én Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány kuratóriumának elnökével a család férfiágon kihalt.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pray szerint a család a brit Edvard király fiaival még Szent István idejében hazánkba költözött angol főurak egyikétől származott [3] , de ennél sokkal valószínűbb, hogy a család tiszta magyar eredetű. A Nádasdyakat a régi főnemes Pethenedi- vagy Pettendi-családból, a gersei Pethőkkel egy törzsből származtatják. [4] Csopon ispán (comes) egyik fia Lőrinc lett a gelsei Pethők törzse, másik fia, András pedig a Nádasdyaké. Aki Károly Róbert idején harcban esett el. A családnak volt egy másik ága, a Darabos 1642-ben halt ki.

A Vas és Zala megyei köznemesi családban született nádasdi Nádasdy László 1435/1482, erdélyi alvajdai tisztet töltött be, és felesége Sankfalvi Katalin volt. Az egyik gyermekük, Nádasdy László 1492/1551 és neje borhidai Ebres Ilona a majdani nemesi ágnak az ősei voltak, amely kihalt a 18. század közepén.[5] László és Ilona egyetlen fiú gyermeke Nádasdy János volt, akinek a felesége Damonyay Krisztina volt. A család nemesi ága főleg Vas és Zalában telepedett le, és Jánosnak Damonyay Krisztina két gyermekét adott: az egyik Nádasdy Pál 1591, akinek a felesége pókateleki Zomor Krisztina volt, és a másik, nemes Nádasdy Tamás, Vas megyei alispánja 1566-ban körül, tóthi Lengyel Katalin férje.[6] Tamás alispán fia Nádasdy Boldizsár 1648/1667, szintén Vas megye alispánja, neje tarródi és németszecsődi Tarródy Orsolya, Tarródy András és bisági Geréczy Borbála lánya, akit 1628 december 07-én fiúsították.[7] Az egyik gyermekük Nádasdy Tamás, akinek a felesége meszlényi Meszlény Éva, Meszlény Bertalan és kerecsenyi Szalay Kata lánya, a másik Nádasdy András, telekesi Török Margit házastársa, akik az anyjai jogait érvényesítették fiúsítás révén 1678 augusztus 06-án.[8] Gyermekei halálával kihalt a Nádasdy család nemesi ága.

A főnemesi ága a családnak, viszont Nádasdy László erdélyi alvajda másik fiától származott, Nádasdy Ferenctől, akinek a neje szenterzsébeti Terjék Orsolya.[9] Ferenc és Orsolyának az egyik gyermeke volt, Nádasdy Tamás, aki a nádori tisztet töltött be és a főnemesi rangra emelkedett fel. Tőle származtak a családnak a további nevezetes tagjai, akik fontos helyet foglaltak az újkori és modernkori magyar történelemben. Birtokainak zöme a Dunántúlon feküdt, ezek között legjelentősebb Kanizsa és Sárvár volt, de voltak Arad vármegyei birtokaik is.[10]

Báró Nádasdy Ferenc kiváló hadvezér volt a 16. században, a török seregek elleni vitézségéért a kortársak “Fekete Bég”-nek nevezték. Apja Nádasdy Tamás nádor, aki I. Ferdinánd király budai kapitánya volt, aki később Szapolyai János mellett harcolt. Majd feleségül vette Kanizsai Orsolyát, s vele hatalmas birtokokat kapott hozományul a Dunántúlon. Újszigeten (Sárvár mellett) iskolát és nyomdát alapított. 1553-ban bárói címet kap, egy évvel később, 1554-ben az ország nádora lett. 1625-ben unokája, Nádasdy Pál szerezte meg a családnak a grófi rangot. Az ő fia, Nádasdy Ferenc (1625 - 1671), országbíró, gazdag mecénás és műgyűjtő volt, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért I. Lipót 1671-ben kivégeztetett, vagyonát, műkincseit pedig elkobozta. Unokája Nádasdy Ferenc gróf (1708-1783) tábornagy, 1756-tól horvát bán. Mint hadvezér több győzelmet aratott az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. Dédunokája Nádasdy Lipót (1802-1873) és neje Forray Júlia (1812-1873), a reformkori Magyarországon, mint a jótékony intézmények, az irodalom és a művészetek pártolói szerepeltek. Nádasdy Lipót rendkívül nagy vagyon ura volt. A család bécsi ágának 1801. évi kihalása révén Lipót apja örökölte annak dunántúli birtokait. Ehhez jöttek még Forray Júlia nagy kiterjedésű birtokai a Dunántúlon és Délvidéken. Nádasdy Lipót törekedett birtokainak továbbgyarapítására és összpontosítására. A központot Fejér megyében hozta létre. 1851-ben gróf Schmidegg Károlytól megvette a Fejér megyei Sárladányt, 1852-ben Ürményi Józseftől Agárdpusztát. Mindkét helyen régi kastély állott, Nádasdy Lipót székhelyét Ladányba tette át. Kérésére 1859. június 14-én a belügyminisztérium engedélyezte, hogy a helység nevét családi neve után "Nádasd-Ladány"-ra változtassa. Történelmi család, néhány leszármazottjuk ma is Magyarországon élő, ismert személyiség.

Ősök galériája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi példára a Nádasdy-család készíttetett a 17. században, Magyarországon először, nagyméretű, egészalakos portrékat a család vélt vagy valós őseiről. A kastélyok vagy várak termeiben felfüggesztett képek egyfajta családtörténetet alkottak, egyben megőriztek a korabeli viselet képét is. A Nádasdy-ősgaléria a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Jelentősebb tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kastélyaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nádasdladányi Nádasdy-kastély

Album[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pálffy Géza 2010: Küzdelem az országos és regionális hatalomért - A Nádasdy család a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16–17. században 1-2. Századok 144/4-5, 769-792, 1085–1120.
  • Nádasdy család
  • Műemlékek Állami Gondnoksága
  • Bessenyei József: A Nádasdyak. General Press Kiadó. Budapest: (kiadó nélkül). 2005.  
  1. Jelentőségéhez képest mégsem kapott megfelelő hangsúlyt a történettudományi kutatásokban.
  2. Elhunyt Nádasdy Ferenc gróf
  3. Pray György a XVIII. század második felében jelent meg "Magyarország királyainak évkönyve ( Annales regum Hungarie...), amely művében a Nádasdy nemzetség tagjainak tekintette az oklevelekben előforduló "Pritanicus" , "Britanicus" nevű személyeket. Ezen információ hitelességét nem erősíti, hogy ezen mű mecénása Nádasdy Mihály gróf volt.
  4. A nevet sokféleképpen írták, a leggyakoribbak a Petenied, Pethenegh, Petened formák. A kiejtése körülbelül Petenegy lehetett.
  5. http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html
  6. http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html
  7. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 7. kötet - 804 - 805. oldal
  8. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 16. kötet - 421 - 423. oldal
  9. http://genealogy.euweb.cz/hung/nadasdy2.html
  10. A Nádasdy család iratai

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy család témájú médiaállományokat.